Alkotmányellenes az elvárt adó

[caption id="" align="alignleft" width="220"] A kormány azt feltételezte: minden magyarországi veszteséges vállalkozás szándékosan titkolja el a jövedelmét
[/caption]Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az elvárt jövedelmet adóztató törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó előlegének megfizetéséről szóló rendelkezést. A határozat indoklása szerint az elvárt jövedelemhez kötődő adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezettek tényleges jövedelmi, vagyoni viszonyaival. A taláros testület ezzel lényegében elfogadta a jogszabály ellen benyújtott indítványokban szereplő kifogásokat. Vállalkozói érdekképviseletek és adószakértők is azt nehezményezték, hogy az elvárt adó olyan, feltételezett jövedelmet terhel, amelyet a vállalkozások valójában nem szereztek meg. A kormány lényegében azt feltételezte, hogy minden magyarországi veszteséges vállalkozás szándékosan titkolja el a jövedelmét – hangsúlyozta érdeklődésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint ugyan jogos lehet az a feltételezés, hogy a veszteséges vállalkozások egy része adóelkerülő. Az ügyeskedőket azonban más módszerekkel, például ellenőrzéssel kellene megfékezni.

Az adónem bevezetését Gyurcsány Ferenc kormányfő valóban azzal indokolta, hogy a vállalkozások jelentős része előszeretettel mutat ki éveken át veszteséget az adófizetés elkerülése miatt. Az elképzelések szerint az elvárt adót az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétel két százaléka után kellett volna megfizetniük a legalább két éve működő vállalkozásoknak. Az újfajta adóból a költségvetés erre az évre nagyjából 50-55 milliárd forintos bevételt tervezett. Veres János pénzügyminiszter tegnapi brüsszeli tájékoztatóján csak annyit reagált a döntésre, hogy a kormány az elkövetkezendő egy hétben áttekinti az alkotmánybírósági határozatból eredő feladatait.

Nagyüzemben dolgozik a taláros testület

Csaknem ötven indítvány érkezett az elmúlt hónapokban az Alkotmánybírósághoz, amelyek a Gyurcsány-csomag egyes rendelkezéseit kifogásolják. A taláros testület nagyüzemben hozza meg a döntéseit. Korábban az alaptörvénybe ütközőnek minősítették a bírák a házipénztáradóról szóló törvényt, valamint a 2006. évi központi költségvetés céltartalékának felhasználását szabályozó kormányrendelet egyik rendelkezését. Ugyanakkor alkotmányosnak találták a bírák a hitelintézeteket terhelő járadék, továbbá a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó személyi jövedelemadózás szabályait, valamint a cégtelefon magáncélú használatának adóztatását.