Hevesben is védett a rendszer a jégveréstől, kevesebb a kár, mint más országokban

Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 96 napon kellett, összesen 176 ezer 639 üzemórára bekapcsolni, közölte a NAK.

A szervezet szerint míg idén Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek.

A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek. A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkor idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez. A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozta kár keletkezett. Olyannyira, hogy számos országban felmerült a hazánkban már 2018 óta teljes lefedettséggel működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer kiépítésének gondolata. A klímaváltozás miatti szélsőségek világszerte egyre gyakrabban jelentkeznek – mint például aszály, felhőszakadás, villámárvíz, hatalmas jégdarabok – a jövőben mindenütt fokozott alkalmazkodásra van szükség ehhez, aminek egyik fontos eleme a jégkármérséklő rendszer.

A NAK szerint az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb területen okozott nagyobb károkat.

A védekezés révén általánosságban elért eredmények beszédesek: például 2022-ben a gazdálkodók csak 28 ezer 400 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra.

A 2023. évi védekezési időszakban 30 ezer 678 hektárra jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett kárjelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent. A talajgenerátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 ezer 639 üzemórára bekapcsolni.

A NAK összesítései szerint vármegyénkben 19 alkalommal jelentettek jégkárt, a legtöbb alkalommal, nyolcszor április 15-23. között, augusztus 25. és szeptember 10. közt pedig négy bejelentés történt. Idén a NAK arról közölt adatokat, hogy a megyékben egy-egy talajgenerátor átlagosan hány órán keresztül üzemelt, ez a szezonban Hevesben 206 óra volt, ami azt jelenti, hogy összesen több mint tízezer üzemórát teljesítettek az eszközök. Kiemelkedő időszaknak számítottak az augusztus 4. és 27. közötti hetek, amikor 34 órát üzemelt egy-egy generátor, vagy a június 19. és július 2. közti időszak 28 órás átlaggal, de augusztus első két hete, valamint a május 22. és június 18. közötti négy hét is 20-22 órás átlagokat hozott. Szeptember második felében már nem volt nagy jégveszély, de május 8. és 21. között is csupán hat órás átlag született Hevesben.