hagyományőrzés

2020.02.23. 11:47

Ma tartják a mohácsi busójárás fő programjait

A maszkosok dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, a koporsó vízre bocsátására, valamint az esti máglyagyújtásra minden évben több tízezer érdeklődő kíváncsi.

A február 20. és 25. között zajló télűző, tavaszköszöntő népszokás vasárnapi programjai reggel kilenctől az éjszakai órákig tartanak.

A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról, jelentős részük vasárnap már a reggeli óráktól rója a mohácsi utcákat.

A borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve” búcsúztatják a zord évszakot.

Farsangvasárnap egyebek mellett a busóálarcok faragásával ismerkedhetnek meg és több busócsoport bemutatkozásán vehetnek részt az érdeklődők, miközben a szerb templomnál és a busóudvarban lévő színpadokon zenekarok, táncosok váltják egymást.

A busójárás egyik legfontosabb eseményét vasárnap dél után nem sokkal tartják:

a mohácsi révnél tánccsoportok, dudások és busók bemutatói közepette kelnek át a busók a Dunán.

Ezt követően a belvárosban nemzetiségi néptáncbemutatók, koncertek veszik kezdetüket miközben a Koló tér környékén busók és farsangi csoportok kezdenek gyülekezni és indulnak vonulásba város központi tere felé.

Busó és sokác népviseletbe öltözött résztvevők vonulnak a mohácsi busójáráson
Fotó: Sóki Tamás / MTI

A délután második felében a busóudvar színpadán néptánccsoportok és tamburások bemutatói zajlanak majd, Menyhárt Éva sokac népdalokat énekel a Széchenyi téren, míg röviddel négy óra előtt szabad farsangolás veszi kezdetét a maskarások és az érdeklődők között.

Az új busók Széchenyi téri avatását követően, várhatóan fél ötkor – a téltől való búcsúzás egyik szimbolikus lépéseként – a kompkikötőnél bocsátják a Duna vízére a farsangi koporsót.

Egy órával később pedig busók és látogatók gyűrűjében meggyújtják a népszokás egyik látványosságát, az óriási máglyát a belvárosban.

A szervezők korábbi tájékoztatása szerint a programokon napi átlagban 50-60 ezer ember is megfordulhat átlagosan, a legtöbb látogató kedvező időjárás esetén vasárnap érkezik a városba.

Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző farsangi eseményt a helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport honosította meg, azt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.

A busójárás idei programjáról, a helyszínek megközelítéséről, parkolásról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatók részletek.

Ezek is érdekelhetik