Szabó István büszke arra, amit tett

Szabó István azonban nem nevezte meg azt a személyt, akit állítása szerint védelmezett. Az illető az 1956-os forradalom idején részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában, és az ő érdekében hiteles jelentéseket kellett adni, hogy az alibije is hitelesnek tűnjék, állítja a rendező. Szabó István a lapnak úgy fogalmazott, hogy hálás a sorsnak, és utólag is büszke arra, amit tett, mert élete legbátrabb és legvakmerőbb cselekedete volt ez.

Az Élet és Irodalom című hetilap pénteki számában közli azt a cikket, amelyben Gervai András filmszakíró foglalkozik az Oscar-díjas rendező ügynökmúltjával. A hetilap által fakszimilében közölt dokumentum szerint Szabót "terhelő adatok alapján szervezték be a II/5-ös csoportfőnökséghez, amely a III/III-as jogelődje volt. A megfigyelt személyek között, akikről a rendező Képesi Endre fedőnéven jelentéseket készített, olyan ismert neveket is találunk, mint Jancsó Miklós, Lugossy László, Mészáros Márta, Bárdy György, Básti Lajos, Mécs Károly és Törőcsik Mari. Az Élet és Irodalom azt állítja, hogy a hasonló tárgyú cikkek közlésével csak az a célja, hogy a jelenleg hatályban lévő igazságtalan ügynöktörvények helyett végre kielégítő megoldások szülessenek ezzel a problémával kapcsolatban. Nem Szabó István személyéről szól ez a történet, hanem a múlttal való szembenézésről - mondta a Népszabadságnak Gervai András.