2009.04.09. 18:34
A túltermelési válságban pénztelenség öli a szőlőt
A védett eredetű bort adó szőlőfajták esetében három évre szóló radikális terméskorlátozásról döntöttek az Egri Borvidéken. A cél a túltermelési válság enyhítése és a minőség javítása.
– A fő gond, hogy a termelők – azáltal, hogy a legnagyobb felvásárló, a korábbi Egervin jelentős mértékű piacvesztést szenvedett el – igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen komoly értékesítési gondokkal kell szembesülniük – mutatott rá a szakember. Szerinte mindezt tetézi az is, hogy a 2000-es évek elején történt nagy szőlőtelepítések eredménye mostanság jelentkezik, azaz: ezen ültetvények is termőre fordultak immár. Mindezek miatt pedig fokozottan megmutatkoznak a túltermelési válság jelei.
[caption id="" align="alignleft" width="334"]
A minőségi nedűk vezetnek ki a válságból
[/caption]
– Problémát okoz, hogy számos ok miatt nincs pénzük a termelőknek, hogy megfinanszírozhassák az esedékes munkákat, így például akár a metszést is. Ezért lehet látni még most is megmetszetlen ültetvényeket, amelyek vélhetően már így is maradnak – jegyezte meg az EBHT titkára. – Mit tehet ilyen esetben a tanács? Nos, az EBHT már decemberben hozott egy, a védett eredetű borokra vonatkozó, három évre szóló, radikális terméskorlátozást előíró határozatot, amelyet a közelmúltban egyhangúlag megerősített a testület.
Az EBHT-határozata szerint: „...a 2009–2010–2011-es évjáratokban az Egri Bikavér és a Debrői Hárslevelű védett eredetű borok alapanyagául szolgáló szőlőtermése (amely eddig 13,6 tonna volt hektáronként – a szerk.) legfeljebb tíz tonna/hektár vagy 70 hektoliter/hektár lehet. Az EBHT... tájékoztatja a termelőket, hogy szőlőértékesítési szerződéssel nem rendelkező szőlőtermelő hegyközségi tag is alkalmazhatja ezt a jelentős terméskorlátozást saját vállalkozási tevékenységének kockázatára.”
Dr. Gál Lajos szerint a cél ezzel a minőség javítása, és hogy minél több termelő számára nyíljon lehetőség megjelenni a védett eredetű borok piacán. Emellett fontos szempont az is, hogy az olcsó borok esetében ne lehessen használni az „egri” elnevezést.
A válságkezelés másik lényeges eleme, hogy a hegybíróknak most fel kell mérniük, a borvidéken hány termelő nem rendelkezik szerződéssel, mekkora területeket nem művelnek, illetve, hogy mennyi termés várható, s hogy mekkora piacra lesz majd szükség a szüretet követően. – Sajnos a kilátások nem túl biztatóak, mert a tavalyi túltermelés miatt még most is tele vannak a pincék, így újra kezdeményezni kell a szeszesital-piac kiszolgálásához a lepárlási támogatást a földművelésügyi tárcánál – tette hozzá dr. Gál Lajos.
