Gazdaság

2017.01.13. 08:10

Az energia és a munkaerőhiány lesz az idén a középpontban

A visontai Mátrai Erőmű igazgatósági épületében tartotta idei gazdasági évnyitóját a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK).

Tóth Balázs

Az előadások központi témái ezúttal a megyében kulcskérdésnek számító energetika, valamint a munkaerő-hiány voltak.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke kifejtette, több irányban képzelik el a jövőt, a 2020-as évek végéig marad a jelenlegi technológia. A telephelyen hosszú távon marad az energetikai hasznosítás, de az ipari park is. Kialakítanak egy 30 megawattos biomassza-szén tüzelésű blokkot, amely a környező cégeket szolgálja ki árammal és hővel. A 250 hektáros ipari parkot tovább bővítik. Idén és jövőre két naperőmű épül Visontán és Bükkábrányban. A 2030-2040-es években már egy 500 megawattos, szén-dioxid leválasztású lignites blokk fogja termelni az áramot, az egymilliárd eurós befektetésről idén dönteni kell. Az energia tárolását egy 600 megawattos szivattyús tározóra bíznák, ez 3,6 gigawattnyi villanyáramot tudna tárolni. Már nem az éjszakai és a nappali áram árkülönbsége miatt volna ez fontos, hanem a megújulók miatt nappali többletenergia tárolására.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Valaska József Fotó: Czímer Tamás
[/caption]

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egyebek közt az idén élesedő METÁR-ról beszélt, amely a megújuló energiák (fotovoltaikus, illetve geotermikus) előállítását támogatja, hiszen a rendszerben kötelezően átveszik a termelt áramot. Lesznek hazai és uniós pályázatok is naperőművek, geotermikus rendszerek létrehozására és energiahatékonysági fejlesztésekre, összesen 768 milliárd forint. Cégek, önkormányzatok is pályázhatnak vissza nem térítendő pénzekre, de a lakosságnak csak visszatérítendő források állnak rendelkezésükre.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a munkaerő-piaci kérdéseket helyezte előtérbe. Mint mondta, sok a többletkapacitás a felsőoktatásban és a középfokú oktatásban is, verseny van a fenntartók között, az egyházak érdekérvényesítő képessége pedig elképesztően magas. Hiányolta, hogy az alapfokú oktatásból digitális írástudás és nyelvtudás nélkül kerülnek ki a gyerekek, s korszerűtlen a tananyag, kevés a természettudományos képzés, ezen fordítani pedig csak évtizedek alatt lehetne. A kevésbé tehetséges gyerekeket elszívja a gimnázium, a tehetséges szakmunkás nehezen tud egyetemre menni. Kiemelte: a magyar minőségi munkaerőt elszívja Nyugat-Európa is. Mint mondta, a mostani, drasztikus béremelésre szükség volt, mert fizetésekben lassan a Balkánhoz csúsztunk volna le.

Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke szerint a megye lakossága évente 1500-zal csökken, jelenleg az a cél, hogy a megye munkavállalóinak számát szinten tartsák. Ehhez évi ezerrel több embert kellene pótolni, annyi fiatal szakember, mérnök pedig nincs. A most folyó fejlesztések 3-4000 plusz embert igényelnének. A termelékenységet és a hatékonyságot növelni kell.

Kamarai díjazottak

Heves Megye Gazdaságáért Díj: Kósa László (Mátra Party Kft.); Heves Megye Innovatőre Díj: Zbiskó Judit (Heves Megyei Vízmű Zrt.), Kamarai Munkáért Díj: Fülöp László (Tomel Kft.), Farkas Ervinné (egyéni vállalkozó), Fülöp Ferenc (Coop Kápolna Zrt.), Szabados Lívia (HKIK Hatvan); Heves Megyei Szakképzési Díj: Tóth György (Mátrai Hegesztéstechnikai Kft.), Jakab Sándorné (Arany János Szakiskola), Mizser László (Március 15. Gimnázium), Hamza Jenő (Március 15. Gimnázium), Morvai László (Március 15. Gimnázium), Tóth István Miklós (Március 15. Gimnázium), Korpás Róbert (Bornemissza Gergely Szakgimnázium).

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A díjazottak Fotó: Czímer Tamás
[/caption]

Ezek is érdekelhetik