Az uniós átlag kétszeresét is meghaladva bővül a magyar gazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen magas növekedésre legutóbb a 2000-es évek elején volt példa. 2000 első negyedévében regisztrálták a legnagyobb bővülést Magyarországon, akkor 5,6 százalékkal bővült a gazdaság – emlékeztet az origo.hu hírportál összeállítása.

Eredményes a kormány gazdaságpolitikája

Eredményes a kormány adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitikája, az idei harmadik negyedévben 5 százalékkal, az uniós átlag kétszeresét is meghaladó mértékben bővült a magyar gazdaság teljesítménye – minderről már Varga Mihály beszélt. A pénzügyminiszter hozzátette: az elmúlt tíz évben nem volt ennél nagyobb mértékű a magyar gazdaság növekedése, ami egyértelmű jelzés arra, hogy minden feltétel adott egy jóval négy százalék feletti éves növekedés eléréséhez.

A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van

– mondta Varga Mihály. A tárcavezető emlékeztetett: míg a kétezres években a külső és belső eladósodottságot eredményező gazdaságpolitika a csőd szélére sodorta Magyarországot, napjainkban a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedévre 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről évre csökkenni tud.

Második helyen vagyunk az unióban

Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, amelyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll: a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházások.

Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra

a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival

– mondta el a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.

A harmadik negyedévben a várakozásoknál jóval gyorsabban, 4,8 százalékkal nőtt a hazai GDP, míg az eggyel kevesebb munkanap miatt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés kereken 5 százalék volt. A GDP – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva – 1,2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami megfelelt a Takarékbank várakozásainak – közölte Suppan Gergely, a bank vezető elemzője.

A gazdaságot döntően a piaci szolgáltatások és az építőipar kirobbanó növekedése húzta, a kellemes meglepetést pedig a tavalyinál nagyobb kukorica-, napraforgó- és szőlőtermés okozhatta.

Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez, mivel a szeptembertől bevezetett új károsanyagmérési szabályzatok (WLTP) visszafogták az ágazat teljesítményét, azonban amint az autógyártók megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így ennek hatását átmenetinek tekintjük – tette hozzá.

A felhasználási oldalon a kiemelkedő reálbér-növekedésnek köszönhetően stabilan erős lehetett a háztartások fogyasztásának növekedése, míg a beruházások növekedése érdemben gyorsulhatott, amit az építőipari, valamint az importadatok is alátámasztanak.

A külkereskedelem azonban fékezhette a növekedést, mivel az áruforgalmi többlet érdemben csökkent, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése.

Újabb bérnövekedés jöhet

A közeljövőben várható a kivitelezési fázisban levő lakásépítések átadási hulláma, ami az iroda-, ipari, logisztikai, raktárpiaci fellendüléssel, a tisztán állami és uniós beruházásokkal tartós növekedési pályán tartja a hazai gazdaságot.

A fogyasztás – noha kissé lassulhat – a következő években is tartósan hozzájárul a növekedéshez,

mivel a minimálbérek várható további jelentős emelése – nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a környező országokban is mintegy kétszámjegyű a bérek és a minimálbérek növekedése -, a jelentős munkaerőhiány, egyes szakmákban további életpályamodellek miatt a bérek a következő években is megközelítően kétszámjegyű növekedést mutathatnak, amit részben enyhít a szocho csökkentése, így a munkáltatói költségek lassabb ütemben növekednek. A növekedést a következő években további jelentős autóipari és vegyipari beruházások is támogatják – mondta Suppan Gergely.

Emelte a várakozásait a Takarékbank

A vezető elemző közölte, a negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az 5 százalékhoz, így az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésüket 4,8 százalékra emelhetjük. A kedvező áthúzódó hatások miatt pedig a jövő évi növekedést 4,1 százalékról 4,2 százalékra emelhetjük.

A jövő évi növekedésre pozitív kockázat lehet a várható lakás- és irodaátadási hullám, új modellek hazai gyártása, az esetleges megállapodás a Brexitről, valamint a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, míg negatív kockázat lehet az egyre súlyosabb csapadékhiány, a megállapodás nélküli brit kilépés, a kereskedelmi háborúk fokozódása, valamint az olasz gazdasági és költségvetési helyzet is.

A munkaerőhiány szintén fékezheti a növekedést, ugyanakkor a hatékonyság és a termelékenység növelésére ösztönözheti a vállalatokat, ami további beruházásokat generálhat. A munkaerőhiány pedig a vártnál gyorsabb bérnövekedéshez vezethet, így a fogyasztás növekedése is meghaladhatja a várakozásokat.

Erőteljesen nőtt a térségünk, Németország visszaesett

A lengyel GDP növekedése az előző negyedévhez hasonlóan 5,1 százalék volt, a román GDP éves növekedési üteme 4,1 százalékról 4,3 százalékra gyorsult, a szlovák GDP növekedése 4,5 százalékról 4,6 százalékra élénkült, azonban a cseh növekedés 2,4 százalékról 2,3 százalékra lassult. Kiábrándítóan teljesített a német gazdaság: az előző negyedévhez képest 0,2 százalékra esett vissza, míg az éves növekedés 1,1 százalékra lassult.

A német gazdaságot egyértelműen az autóipar húzta vissza, az egyes autómodellek motorvariánsainak WLTP követelményeinek való megfelelése a következő negyedévekben visszahozhatja a növekedést a német gazdaságba.

Az európai gazdaságok lassulása ellenére tehát a régiós gazdaságok inkább gyorsulást mutatnak, a hazai növekedés pedig a lengyellel együtt a régió és az EU leggyorsabb növekedését mutatja.

A jelenlegi adatok, valamint a kilátások arra utalnak, hogy a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsulhat – mondta Suppan Gergely.

Autóipari nagyhatalom

Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország újabb lépést tett, hogy autóipari nagyhatalom legyen Európában azzal, hogy egy dél-koreai cég Tatabányán épít új gyárat. Idén szinte minden héten érkeznek bejelentések új beruházásokról, de ezek közül kiemelkedett a BMW debreceni gyárépítése.

A hajdú-bihari megyeszékhelyen a következő években több ezer új munkahely jöhet létre, és ennek köszönhetően a teljes magyar gazdaság gyorsabban nőhet a várakozásokhoz képest.

A hazai autóipari szektor az ipari termelés 28,8 százalékát adja, termelési értéke tavaly meghaladta a 8100 milliárd forintot, ennek 91,7 százaléka külföldön talál vevőre. Az ágazatban 168 ezren dolgoznak.

Borítókép: Szakemberek dolgoznak az Audi Hungária Zrt. győri karosszériaüzemében 2017. május 23-án

MTI Fotó: Krizsán Csaba