Bakui energiafórum

2024.06.05. 09:22

A kormány elutasít mindenfajta beavatkozást az ország energiaellátásának kérdésébe (videó)

A kormány továbbra is elutasít mindenfajta beavatkozást Magyarország energiaellátásának kérdésébe, ez ugyanis szuverenitási kérdés, amelynek a terén nincs helye ideológiai vagy politikai megközelítésnek – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bakuban.

Forrás: Facebook /Szijjártó Péter

A tárcavezető a bakui energiafórum plenáris ülésén arról számolt be, hogy az emberiség ma a veszélyek és válságok korában él, súlyos konfliktusokkal kell szembenézni, amelyek jól láthatólag a világ ismételt blokkosodásának kockázatát hordozzák magukban.   

Felszólalásában kifejtette, hogy 

Magyarország mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, ezért inkább az együttműködésben érdekelt.   

Kitért arra is, hogy a blokkosodás veszélybe sodorja a biztonságos energiaellátást, és nagy problémának nevezte, hogy mára ezt a területet is átszövik a nemzetközi politikai konfliktusok, az ideológiai viták.   

Leszögezte: 

az kellene legyen a legfőbb cél e téren, hogy az energiaellátás kérdését megszabadítsák az ideológiai megközelítéstől és a politikai vitáktól, mert fizikai és matematikai, nem pedig filozófiai jellegű ügyről van szó.   

Majd ezzel kapcsolatban megerősítette a magyar kormány álláspontját, miszerint hazánk visszautasítja az ideológiai megközelítéseket, illetve a beavatkozásokat az ország energiaellátásának kérdésébe, ami szavai szerint szuverenitási ügy.   

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, komoly kihívásokkal teli környezetben három előfeltétele van globálisan a biztonságos és fenntartható energiaellátásnak.   

Az első az atomenergiával szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolása, mivel az ipari termelés bővülése és a közlekedési szektor elektromos átállása nyomán 2030-ra a jelenlegi duplája lesz a bolygó áramszükséglete, ez pedig fenntartható, biztonságos módon, olcsón kizárólag nukleáris reaktorok révén elégíthető ki

– tudatta.   

Kiemelte, hogy Németország vezetésével erős nyomás alatt van a nukleáris energiatermelés Európában, az atompárti államok koalíciójának élén azonban Franciaország áll, ami fontos fegyvertény.   

Aláhúzta: 

a második előfeltétel, hogy ellen kell állni annak a „rendkívül agresszív nyomásgyakorlásnak”, amely a földgáz kivezetését célozza a nemzeti energiamixekből.

Úgy fogalmazott, hogy ez „mesterséges, nem realisztikus és ideologikus” célkitűzés, amely sokat ártana számos ország versenyképességének, ehelyett inkább az energetikai infrastruktúrát kellene fejleszteni a diverzifikáció érdekében.   

Ennek kapcsán kijelentette, hogy Magyarország keményen dolgozik a diverzifikáción, viszont ezalatt nem egy már meglévő energiaforrás kiváltását érti, hanem minél több új forrás bevonását.   

Azt sérelmezte, hogy az Európai Unió nem kíván anyagi támogatást nyújtani az ehhez szükséges hálózatbővítéshez a kontinens délkeleti részén, mondván, hogy a földgáz tizenöt év múlva úgysem lesz már része az energiamixnek. „Még ha ez igaz is lenne, akkor is van még addig tizennégy év” – jegyezte meg, leszögezve, hogy nem létezik „felesleges infrastruktúra”.   

A miniszter a harmadik lényeges előfeltételként azt határozta meg, hogy fel kell számolni minden olyan intézkedést, amely „az akadálymentes, tisztességes és szabad nemzetközi energetikai együttműködést korlátozza”.   

Emlékeztetett, hogy az Oroszországgal szembeni bevezetett szankciók óriási áremelkedéshez vezettek, hazánknak például tízmilliárd euróval többet kellett fizetnie az energiaimportért.   

Magyarország ezért elutasít mindenfajta energetikai szankciót, s „felháborítónak, elfogadhatatlannak” tartja azokat a kísérleteket is az Európai Unióban, amelyek keretében vámokat vezetnének be bizonyos energiaforrásokra vonatkozóan, így megdrágítva egyes országok ellátását – hangsúlyozta.   

Leszögezte: 

a magyar kormány nem politikai alapon dönt arról, hogy honnan vásárol energiaforrásokat. „Ez nem politikai nyilatkozat, hanem nemzeti szuverenitás és racionalitás kérdése”

– jelentette ki.   

Végül pedig közölte, hogy mindennek ellenére van még remény a józan ész visszatérésére, mivel látható, hogy a paksi bővítésen az orosz fővállalkozó mellett amerikai, francia és német cégek is dolgoznak.   

„Ez azt mutatja, hogy még ha a politikusok időnként őrült nyilatkozatokat is tesznek, a mindennapi élet szintjén, szakmai szinten van még remény a józan ész visszatérésére és a nemzetközi együttműködésre” – összegzett.

Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében

Történelmi jelentőségű megegyezés született arról Magyarország és Azerbajdzsán között, hogy hazánk részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, s ezáltal az ország ellátásbiztonsága új dimenzióba léphet – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bakuban.

A tárcavezető az azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy a nap folyamán „történelmi megállapodást” írtak alá, amelynek nyomán Magyarország a világ energiapiacán új, az eddiginél sokkal magasabb szintre lép.

„Ekként megállapodás született arról, hogy Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, amely itt található Azerbajdzsánban” – tudatta.

„A Shah Deniz mező a világ egyik legnagyobb földgázmezője, éves kitermelése megközelíti a 30 milliárd köbmétert, s a kitermelt gáznak egy jelentős része az úgynevezett Déli Gázfolyosón keresztül Európába kerül” – tette hozzá.

„A megegyezés értelmében Magyarország részesedést, tulajdonrészt vásárol ebben a földgázmezőben. Ez a fejlemény Magyarország földgázellátási biztonságát teljesen új dimenzióba helyezi. Gyakorlatilag a földgázszükségletünk egy komoly részével mi magunk fogunk tulajdonilag rendelkezni”

– folytatta.

Majd leszögezte, hogy

ez „történelmileg új helyzet Magyarország energiaellátása tekintetében”, és így az eddiginél sokkal nagyobb védettséget biztosít hazánk számára a „nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal” szemben.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség óriási versenyelőnyt, egyúttal pedig jelentős biztonságot is ad Magyarországnak, miután Azerbajdzsán rendkívül fontos szereplőjévé vált hazánk energiaellátásának.

Rámutatott, hogy idén három fontos mérföldkő átlépése történt meg ebben a vonatkozásban, az egyik, hogy Magyarország idén vásárolt először földgázt Azerbajdzsántól, 50 millió köbméter mennyiségben, és mindkét oldal kész az együttműködés folytatására.

„Aztán júliusra létrejön a közös vállalat Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország között, amely feladata az lesz, hogy a Kaszpi-térségben termelt zöld energiát Közép-Európába juttassa” – húzta alá.

Arra is kitért, hogy a Mol azerbajdzsáni beruházásainak értéke elérte a kétmilliárd dollárt, ezáltal a magyar vállalat lett a dél-kaukázusi ország legnagyobb tengeri olajmezőjében már a harmadik legfőbb tulajdonos.

Tájékoztatása szerint tavaly több mint ötmillió hordónyi kőolaj kitermelése jutott a Molra, ez a vállalat csoportszintű kitermelésének 15 százalékát jelenti.

„És ennek az együttműködésnek a folytatásaként a Mol és a SOCAR között megindultak a tárgyalások egy cseppfolyósítottgáz-beszerzési keretszerződés tárgyában” – tudatta.

„Mivel Azerbajdzsán új szereplő az energiaellátásunkban, ezért ez a helyzet számunkra sokkal stabilabb energiaellátást biztosít, sokkal nagyobb biztonságot ad az energiaellátásban” – szögezte le a miniszter.

Mindkét fél sokat profitál a Magyarország és Azerbajdzsán közötti együttműködésből

Magyarország és Azerbajdzsán kapcsolata a legjobb példa arra, hogy mennyi haszonnal járhat, s milyen mértékű biztonságot adhat mindkét fél számára a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bakuban.

A tárcavezető az azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az emberiség a veszélyek korában él, amikor is számos konfliktussal kell szembenézni, amelyek nyomán a világ ismét a blokkosodás felé indult el.

Szavai szerint ezzel szemben Magyarország és Azerbajdzsán határozottan kiáll amellett, hogy a globális politikában a következő éveknek nem a konfliktusokról, hanem az összeköttetésekről kellene szólnia.

„Magyarország és Azerbajdzsán kapcsolata a legjobb példa arra, hogy egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés mennyi haszonnal járhat, és milyen mértékű biztonságot tud adni mindkét országnak” – mutatott rá.

Ennek kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy Magyarországot mennyi „bárdolatlan kritika és vád érte az európai partnerek részéről”, amikor a kormány „gyakorlatilag a korát megelőzve” úgy döntött 2010-ben, hogy a stratégiai partnerség útjára lép Azerbajdzsánnal.

„Azon partnerek részéről, akik most egytől egyig odavannak egy jó fotóért Aliyev elnök úrral, azoktól a partnerektől, akiknek Azerbajdzsán azóta fontos ország, hogy nagy mennyiségben termeli ki a földgázt” – jegyezte meg.

Arra is kitért, hogy mára már mindenki számára világossá vált, hogy Európa energiaellátását nem lehet biztosítani hosszú távon, fenntartható módon Azerbajdzsán nélkül. „Csak mi ezt 14 éve ismertük fel” – fogalmazott.

Szijjártó Péter ezután rámutatott, hogy Európa immár két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, a magyar kormány ezért üdvözli, hogy Azerbajdzsán és Örményország is jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy a béke visszatérjen a kaukázusi régióba.

Aláhúzta: hazánk július elsején átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét, és ez idő alatt is minden olyan megállapodást és erőfeszítést támogatni fog, amely segíti a térségbeli helyzet stabilizálását.

Figyelni fogunk arra is, hogy az Európai Unió kiegyensúlyozott lépéseket tegyen. Szeretnénk elkerülni, hogy az Európai Unió olajat öntsön egy olyan tűzre, amely éppen szunnyadóban van

– fogalmazott.

A miniszter arról számolt be, hogy a kormány ezért is tett javaslatot arra, hogy ha az EU tízmillió dollárt ad Örményországnak aknamentesítésre, akkor ugyanezt a támogatást biztosítsa Azerbajdzsán számára is.

„Az Európai Uniónak kiegyensúlyozottan, ekképpen mindkét fél felé jóindulattal kell viselkednie annak érdekében, hogy ne elrontsuk, hanem elősegítsük azt a folyamatot, amely ebben a térségben végre visszahozhatja a békét az itt élő emberek életébe” – vélekedett.

„Mind az azeri, mind az örmény emberek megérdemlik, hogy újra békében élhessenek” – fűzte hozzá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában