régi dicsőségünk

2018.04.04. 15:20

A törökök kiűzésére emlékező tárlat nyílt Zentán

A tablókon Buda visszafoglalásáról, a zentai csatáról, valamint a visszafoglaló harcok első szakaszát lezáró karlócai békéről tudhatnak meg részleteket a Zentára látogatók.

A Zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk címmel nyílt kiállítás szerdán Zentán; a tárlat az 1683 és 1699, valamint 1716 és 1718 közötti időszakot mutatja be.

A Tisza-menti magyaroknak különösen büszkének kell lenniük a múltjukra, hiszen ez a több évszázados múlt határozza meg a jelenünket, és remények szerint ez a múlt nagy hatással lesz a jövőre is – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Zentán, ahol megnyitotta a Zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítást.

Tavaly volt a zentai csata 320. évfordulója, akkor egy ideiglenes kiállítást támogatott a nemzetpolitikai államtitkárság, valamint Budavár és Zenta önkormányzata, most pedig a tárlatot a Városháza tornyába helyezték.

A kiállítás tematikájának eredeti ötletét a Budavári Önkormányzat dolgozta ki, míg maga a tárlat a Hadtörténeti Múzeum anyagára épül. Az 1683 és 1699, valamint 1716 és 1718 közötti időszakot bemutató tablókon felül interaktív része is van a kiállításnak; csatákat ábrázoló videókat tekinthetnek meg az érdeklődők. A tablókon Bécs utolsó török ostromától indulva Buda visszafoglalásáról, a zentai csatáról, valamint a visszafoglaló harcok első szakaszát lezáró karlócai békéről, illetve az ezt követően kiújult háború főbb eseményeiről tudhatnak meg részleteket a Zentára látogatók.

A zentai csata, amely 1697. szeptember 11-én zajlott, a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.

A kiállítás megnyitója alkalmából Potápi Árpád János interjút adott a szabadkai Pannon RTV-nek, amelyben aláhúzta, hogy 2010 óta – amikor a kettős állampolgárság lehetővé tételéről döntött a parlament – több mint egymillió új magyar állampolgár lett, ugyanakkor nemcsak a számok a fontosak, jelentős lépés volt, hogy „a nemzetet újra össze tudtuk szőni, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon”.

Az utóbbi időszak legfontosabb eredménye között említette az államtitkár, hogy egységes Kárpát-medencei oktatási tér jött létre, amelyben a bölcsődétől az egyetem elvégzéséig biztosított a magyar tannyelvű képzés, valamint olyan gazdasági programok indultak meg, amelyek a szülőföldön való boldogulást segítik elő. „Az út még nem fejeződött be, számítunk arra, hogy a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarságával összefogva tovább tudjuk folytatni azt a sikeres nemzetpolitikát, amelyet az elmúlt években tudtunk megvalósítani” – húzta alá a politikus. Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra, hogy 2018 a családok éve, és a kormány arra törekszik, hogy minél több családpolitikai támogatást tudjon megvalósítani, és átadni a határon túli magyarságnak is. „A családok megerősítésével a nemzetet tudjuk megerősíteni, az elvándorlást tudjuk mérsékelni és megállítani” – tette hozzá.

A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban megemlítette, hogy az aláírásgyűjtés lezárult, és több mint 1,2 millió aláírás gyűlt össze, Magyarországról pedig több mint 570 ezer. A nemzetpolitikai államtitkár fontos közös győzelemnek nevezte, hogy sikerült több mint egymillió aláírást összegyűjteni. „Bízunk abban, hogy az EU az őshonos nemzeti közösségekkel is végre behatóan fog foglalkozni, végre nekünk is lesznek olyan jogaink, mint az újonnan bevándorolt kisebbségeknek” – fogalmazott Potápi Árpád János.

Borítókép: A zentai csata (olajfestmény, 1896)

Eisenhut Ferenc festményének részlete / Wikimedia Commons

Ezek is érdekelhetik