demjén

2018.11.10. 11:30

Máshogyan osztanák el az uniós agrárforrásokat

A hazai földügyeket az öröklés átalakításával és kötelező vásárlással rendezné az agrárkamara.

Tóth Balázs

A közös agrárpolitika jövőjéről, a ­vidékfejlesztési programokról, valamint az öntözésről tartott nemrégiben tájékoztató fórumot a ­Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatósága Demjénben.

Papp Gergely, az országos kamara szakmai főigazgató-helyettese kifejtette, a 2020 utáni agrártámogatási rendszerben az uniós költségvetés kisebb hányadát fordítják már agrártámogatásra (ez évtizedek óta tendencia), egyebek között a Brexit miatt. A gazdasági növekedés miatt nem biztos, hogy a költségvetésben erre fordított összeg kevesebb lesz, mint eddig volt. Pap szerint Magyarország azt szeretné elérni, hogy a területalapú és a termeléshez kötött támogatások ne csökkenjenek, hiszen azok nálunk az uniós átlaghoz közeliek, jelenleg hektáronként 260 eurót tesznek ki. Inkább az átlag feletti pénzekből vonnának el. A főigazgató-helyettes úgy látja, a vidékfejlesztési pénzek egyértelműen csökkenni fognak, ezért növelni kellene a hazai társfinanszírozás arányát. Papp szerint a vissza nem térítendő támogatások maradnak és ez fontos. A gazdálkodóknak viszont föl kell készülniük a még több Európán kívüli áru beáramlására, ezért növelni kell a hatékonyságot, versenyképes­séget.

A gazdálkodóknak viszont föl kell készülniük a még több Európán kívüli áru beáramlására Fotó: Shutterstock

Papp Gergely elmondta, növekszik a fiatal gazdáknak nyújtott segítség, s pluszpénz jár majd környezetvédelmi célok teljesítéséért. Zöldítés nem lesz, de kötelezően ­választható ökológiai módszereket kell alkalmazni. Pap szerint a területalapú támogatás nem biztos, hogy igazságos, hiszen a pénz nyolcvan százalékát a gazdaságok ötöde kapja. Ebben a ciklusban a nagy gazdaságoknak járó pénzt bizonyos területméret felett korlátozni lehetett, ezt itthon be is vezették, de a gazdálkodók optimalizálták (szétdarabolták) birtokaikat. A jövőben valószínűleg kevesebb pénz jut a nagy gazdaságoknak, 60 ezer euró felett sávosan elvonásokat terveznek, kivéve például a nagy állattenyésztőktől.

Pap beszélt hazai problémákról is. Így az osztatlan közös tulajdonokról, amelyeket rendbe tenni száz év alatt lehetne akkor is, ha mostantól nem osztódnának a birtokok. Az elképzelések szerint a sok tulajdonos között a földművesnek számítónak kellene kötelezően vételi ajánlatot tennie, s a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) is aktívabbnak kell lennie a vásárlásban, de az eladásban is. Pap elmondta, három helyett tíz hektárig értékesíthetné a földet árverés nélkül az NFA. Kulcskérdés az öröklés, a földet egy személynek kellene megváltania a többiektől, akár egy állami alap segítségével, vagy, ha senkinek nem kell, az NFA-nak megvásárolnia. Napirenden van a családi mezőgazdasági vállalkozói forma bevezetése, az őstermelői státusz eredeti elképzelések szerinti visszaállítása.

Szó esett a fúrt kutak bejelentésével kapcsolatos elképzelésekről is, azt indítványozzák, ezt 2020. december 31-ig tehessék meg a tulajdonosok. Hosszabb időt adnának az engedélyek beszerzésére. A hazai öntözéses művelés bővítésére egy országos központot hoznának létre, amely kiváltja az elvi vízjogi engedélyeket a gazdák helyett, s vidékfejlesztési forrásból kiépítenék a kapacitásokat is. Önkéntes termelői öntözési közösségek létrehozását is javasolják.

Kérdésre válaszolva Pap Gergely közölte, a hazai agrároktatás nem megfelelő, túlkapacitások vannak a felsőoktatásban, a képzések messze vannak a ­gyakorlati igénytől, s a végzettek tudásszintje is alacsony. Pap szerint ebben nagy változások várhatók. Elárulta, a következő uniós ­költségvetési ciklusban szeretnének kötelező szaktanácsadási rendszert. Azt is szeretnék, ha a képzéseket nemcsak letudnák a gazdálkodók, hanem például egy utalványt kapnának, amit olyan képzésre fordíthatnának, amely érdekli őket.

Bővítenék az öntözés lehetőségeit

Jakab István, a MAGOSZ elnöke egyebek közt a mezőgazdasági öntözésről beszélt, ugyanis az aszály évente 800 milliárd forint veszteséget okoz. Szerinte korszerű vízgazdálkodás nélkül nem lehet versenyképesen földet művelni, egymillió hektáron kellene öntözni, s persze víztakarékos talajművelést kell alkalmazni. Öntözési ügynökséget, vízlétesítményi kataszter készítését szorgalmazza a szervezet. A vízügyi igazgatóságok más tulajdonához nem nyúltak, a műtárgyak műszaki állapota nem jó, fel kell újítani azokat, függetlenül attól, kinek a birtokában van.

A csatornák karbantartásával a gazdákat kell megbízni, a normák figyelembe vételével. A vízgazdálkodási társulások ügye ezzel lezárul. Jakab szerint az árapasztó tározók egy részét állandó vízfelületűvé alakítják.

 

 

Ezek is érdekelhetik