Nem spórolunk

2024.02.11. 06:55

Változtatni kell a vízdíjak mértékén az ÁSZ szerint, Hevesben nőtt a fogyasztás

A víziközművek felújítására nem jutott pénz, nőtt a veszteség és már háromezer-hétszáz milliárd forint kellene a rekonstrukcióra, állapította meg az Állami Számvevőszék. Heves vármegyében 29-ről 4,4 köbméterrel 33 köbméter fölé emelkedett az átlagos fejenkénti vízfogyasztás.

Tóth Balázs

A víziközmű-szolgáltatókat és a hazai ivóvíz-hálózat állapotát, az emberek egészséges ivóvízzel ellátottságát vizsgálta az Állami Számvevőszék. A szervezet nagyrészt elégedett volt az intézményrendszerrel, de abban nem érvényesült az integrált szemlélet, nem volt átfogó koordináció, nem készült kormányzati értékelés a Kvassay Jenő Terv célkitűzéseinek megvalósításáról. Az ÁSZ hiányolta az ágazat szempontjából fontos adatbázisok integrációját és az előírt rendszerfejlesztéseket. A szervezet szerint az önkormányzati víziközművek államosításának elvárt eredményeit nyilvános stratégia nem rögzítette, eredményei összehasonlítható adatok hiányában még nem voltak mérhetők.

Magyarországon minden településen elérhető a közüzemi vezetékes ivóvíz, a háztartások 97,5 százalékának van hozzáférése a hálózathoz, Észak-Magyarországon viszont csak 91,8 százalék az arány. A tanulmány szerint a közszolgáltatáshoz való hozzáférés társadalmi egyenlőtlenségei csökkentek, a háztartások közel felének (47,8 százalék) a biztonságos és megfizethető víziközmű-szolgáltatásokhoz való hozzáférése javult. Ugyanakkor a vízdíjak rendszere kockázatot jelentett az ágazat pénzügyileg, műszakilag fenntartható működésére, s nem ösztönözte a fogyasztókat a takarékos, fenntartható vízhasználatra. A díjak rögzítése óta 16 százalékkal nőtt az egy főre jutó közüzemi vízfogyasztás, nem csak a szegények, hanem a tehetősek körben is. A vízfogyasztás a szegényebb megyéken kívül a balatoni üdülőterületeken és a budapesti agglomerációban emelkedett leginkább, fejenként évi négy köbméter felett 2017 és 2021 között. Heves vármegyében 29-ről 4,4 köbméterrel 33 köbméter fölé emelkedett az átlagos fejenkénti vízfogyasztás. A vízszolgáltatók, bár nem voltak rá kötelezve, folytattak vízvédelmi, vízhasználathoz kapcsolódó szemléletformáló tevékenységet.

A biztonságosan kezelt, folyamatosan ellenőrzött ivóvizet használó háztartások aránya 0,5 százalékkal növekedett, köszönhetően a vízminőség-javító programoknak. A felszín alatti vízkészletek nem minden esetben feleltek meg az EU-s határértékeknek, de a beruházásoknak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség eredetű arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat csökkent. A másodlagos vízminőség szennyezettség (az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések) aránya emelkedett. Régiónkban 96-ról 276-ra nőtt azoknak a településeknek a száma, ahol kifogásolt volt a vízminőség, ez elsősorban a coliform baktériumoknak, enterococcusoknak és más biológiai okoknak volt köszönhető. Régiónkban húsznál kevesebb településen zajlott ivóvíz-minőség javító program, hatmilliárd forint értékben.

Az ÁSZ hiányolta, hogy 2022. év végéig a hálózat 12 százalékára nem készült el az előírt vagyonértékelés, így nincs pontos felmérés arról, mekkora összeg kellene a korszerűsítésre. Ugyanakkor a társaságok 2023-2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye 3 ezer 775 milliárd forintot tesz ki.

Az ÁSZ megállapította, hogy a víziközmű-szolgáltatók üzemi eredménye évről évre romlott, ezzel párhuzamosan nőtt a rendszerek vízvesztesége. A szolgáltatóknál 2017-ben közel 54 ezer, 2022-ben 42,5 ezer csőtörés történt. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a nem számlázott vízmennyiség (a Heves Megyei Vízműnél 35 százalék körüli volt, az ÉRV nem közölt adatot), amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 milliárd forintot. A rekonstrukciók elmaradása miatt növekszik az eszközök elhasználódása. A rögzített vízdíj miatt a szükségesnél kevesebb forrás jut felújításokra, ezt önkormányzati és állami támogatások egészíthették ki, illetve pályázatok nyíltak. Az ÁSZ szerint változtatni kell a vízdíjak mértékén és szerkezetén. A szolgáltatók a fejlesztési forrásaikat csökkenő dolgozói létszámmal végezték, a hibaelhárításra és karbantartásra fókuszálva. Nem készült stratégia az elöregedő infrastruktúra felújítására, főként úgy, hogy egyre kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre. Az ágazatot évi 17-18 milliárd forintnyi különadó is sújtotta, az elvonásokat a szolgáltatók nem érvényesíthették a díjakban.

Az elemzés szerint a Heves Megyei Vízmű Zrt. például néhány milliós veszteséggel, illetve nyereséggel zárta a vizsgált éveket, a 321 forintos köbméterenkénti költség átlagosnak volt mondható. A vízdíjon belül az energiaköltség (még a válság előtt) 30 forint volt, a karbantartási költség pedig közel az ötödét tette ki. Az állami tulajdonú közművek jó része az összehasonlításban nem szerepelt, mert a központi támogatásuk a sok milliárdos üzemi veszteségeik kompenzálására az árbevételük 15 százalékát is meghaladta. A víziközmű cégek felének valamennyi ellenőrzött évben negatív üzemi eredménye volt. Kockázatot jelent, hogy a társaságok egyre kevesebb és idősebb dolgozóval látják el feladataikat, akiknek átlagbére az emelések ellenére is jelentősen, 15,2 százalékkal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól 2022-ben.

 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában