Tiltott piramisjáték: három védő nem jelent meg, így az Egri Törvényszék elnapolta a tárgyalást

A történet, ami miatt 15 vádlott ellen büntetőeljárás folyik, tíz éve kezdődött: 2010. augusztus 13-tól egy külföldön bejegyzett cég kínált internetes felületen arany vásárlásával kedvezményes pénzügyi befektetési lehetőséget. A programban már részt vevőknek ezt az ajánlatot kellett népszerűsíteniük. A belépő és a belépési díjat befizető új tagok után kreditpontokat kaptak, amiket euróra lehetett átváltani, s ezt csak aranytömb vásárlására fordíthatták.

A vád szerint a program belépési díja 540 euró volt, de a részvételt feltételekhez kötötték. Regisztrációra volt szükség a cég webüzletén át, rendelést kellett leadni 7000 euró értékben, és legalább egy rendelési kupon összegét be kellett fizetni, ami szintén 540 euró volt. Az összeg magában foglalta egy darab egy grammos aranytömb értékét, előleget a nagyobb méretű befektetési aranytömbökre, illetve az internetszolgáltatás díját, negyven eurót. Az 540 eurós rendelések a főasztalra kerültek, a befizető ezután egy kupont kapott, amellyel igazolhatta a befizetése tényét, de annak egy új befizető részére való értékesítésével készpénzhez is juthatott.

A szisztéma egyre bonyolultabbá vált (lásd: keretes cikkünk). A piramisjáték elfedését szolgálhatta, hogy nemcsak szintek, de ciklusok is érvényesültek benne. Az első ciklus teljesítéséhez arra volt szükség, hogy a belépő szervezzen be két személyt, ők további két-két személyt, egészen addig, amíg a tábla meg nem telt és ketté nem osztódott. A második ciklus teljesítéséhez már a felette lévő táblából további személyeknek is át kellett kerülniük az új ciklusba, ami csak új tagok folyamatos beléptetésével valósulhatott csak meg.

A vádhatóság szerint a programban valós pénzügyi befektetési tevékenység nem folyt, a belépők sem új terméket nem állítottak elő, sem új szolgáltatást nem nyújtottak, a feladatuk pusztán az volt, hogy legalább két új befizetőt hozzanak a rendszerbe.

E. Sz. bűne a főügyészség szerint az, hogy 2010 augusztusában ezt a rendszert Magyarországon megismertette R.-H. P. másod- és M. J. harmadrendű vádlottakkal, akik elkezdték annak népszerűsítését. Minden kérdésben az elsőrendű terhelt tartotta a kapcsolatot M. J.-vel és R.-H. P.-vel, s száz ember belépési díját vette át készpénzben előbbitől. Többeknek hozott jutalom karórát, melyeket M. J.-nek adott át. Ő döntött arról, hogy a programba gyorskuponnal is lehet regisztrálni.

„Szervezte a megvett aranylapok külföldi tárolását, előadást is tartott azok németországi, tárolási helyére kiutazó magyar tagoknak. A vádlottak aktívan részt vettek az újabb tagok toborzásában, a program népszerűsítésében” – állítja a vádhatóság.

Így működött a piramisrendszer

Egy rendelési asztal négy szintből állt fordított piramisalakzatban. A szintek felülről lefelé szerveződtek. A rendelési asztalok első szintjén nyolc, a másodikon négy, a harmadikon kettő, a negyediken egy rendelés állt. Az összes új rendelés az első szinten kezdett. Amint az, vagyis a kiadó nyolc hely mindegyike megtelt vásárlói rendelésekkel, az asztal kétfelé osztódott. Így az első szinten elhelyezkedő ügyfél rendelése átkerült a második szintre, mivel a kettéosztott asztaloknál újra megjelent az első szint, és így tovább. A negyedik szinten álló befektető 3500 kreditet kapott, ami 3500 eurót ért, és átkerült a második ciklusba. Az, aki az első asztal negyedik szintjéről kilépett, 3500 euró értékű aranytömbre vált jogosulttá, illetve továbblépett a második ciklusba, amelynek befejeztével, ismét 3500 kreditpont írtak jóvá neki.

Ajánlóképünk illusztráció Fotó: Shutterstock