Fájó gond a fogorvoshiány Heves megyében

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a betöltetlen praxisokhoz tartozó ellátandók száma megyénkben több mint negyvenezer, ez szűkebb hazánk lakosságának majdnem tizenöt százaléka. Ezzel a közepes mértékű fogorvoshiánnyal küzdő megyékhez tartozunk. Az okokról dr. Hinora Sándor káli fogorvos elmondta lapunknak, hogy a frissen végzett doktorok, főleg anyagi okokból, a külföldi munkavállalást választják. Szerinte ott egy év alatt lehet annyit keresni, mint itthon öt-tíz esztendei munkával.

– Akik maradnak, azok elsősorban Budapesten és a nyugati határ közelében igyekeznek elhelyezkedni – magyarázta dr. Hinora Sándor. – Ez már évtizedekkel ezelőtt is így volt, Sopronban vagy Szombathelyen régebben is több volt az osztrák páciens, mint a magyar, akik a nálunk olcsóbb fogpótlás miatt jönnek. Ezeken a területeken a hálapénz is mindig magasabb volt, mint például itt, Kálban. Akadnak persze kivételek, akik visszatérnek gyógyítani a szülőföldjükre, de messze nem ez a jellemző.

A káli fogorvos szerint a fogászati alapellátásban mutatkozó problémákat tovább mélyíti, hogy a juttatásokat a NEAK még mindig nem kielégítő módon emeli. Elindult ugyan egy folyamat, már a fogorvosok helyzete is szóba került kormányzati szinten, látszik az erőfeszítés a helyzet javítására, de még nem a kívánatos mértékben. Van egy speciális gond is ezen a téren. Az egészségügyi alapellátást biztosító háziorvos, házi gyermekorvos és fogorvos hármasából az anyagiak terén mindig az utóbbi marad a sor végére.

Egy fogorvos átlagosan a háziorvos juttatásainak a felét kapja. Ez is komoly visszatartó erő a fiatalok előtt. A probléma ellen saját cégalapítással védekezik az orvostársadalom. A rendelő berendezési tárgyait azonban saját zsebből kell megvenni. Csak egy fogászati kezelőegység nyolcmillió forintos tétel, fizetni kell a rezsit, az asszisztenst, és ha nincs az orvosnak területi ellátási kötelezettsége, akkor helyiségbérleti díjat is. Ezt egy pályakezdő ritkán vállalja. Így, ha nyugdíjba vonul egy körzet fogorvosa, nehezen akad vagy nem lesz helyette másik.

– A kisebb körzetekhez két-három kistelepülés tartozik, heti húsz kötelező munkaórával – részletezte dr. Hinora Sándor. – Ezekbe még nehezebb szakembert találni, mint a nagyobbakba, és ez az ellátottság rovására megy. A probléma helyettesítéssel megoldható, de ekkor sérül legjobban a legfontosabb fogászati alapelv, a megelőzés.

A Gyöngyösön gyógyító dr. Watti Said államilag finanszírozott ellátásban és magánpraxisban is dolgozik. Elmondása szerint az alapellátásban a fizetés nem csábító a fogorvosoknak, ezért vagy külföldre mennek, vagy magánrendelőt nyitnak.

– Közel harminc éve dolgozom a szakmában – mondta dr. Watti Said –, a betegek fogazatának egészségügyi állapota nem mutat javuló tendenciát. Sokan inkább a magánrendelést választják, mert úgy gondolják, ott jobb a felszereltség. Gyakran fogat húzatni is ide jönnek, pedig a fogászati körzetükben ez a beavatkozás ingyenes lenne.

A megelőzés lenne a legfontosabb

Dr. Hinora Sándor szerint a fogorvosi munka lelke a prevenció. Ahhoz azonban, hogy megelőzhessük a fogbetegségeket, rendszeres ellenőrzésre lenne szükség. Ezért rendkívül fontos az iskolafogászat, de csak akkor van értelme, ha már első osztálytól elkezdődik. Sok szülő a legkülönbözőbb kifogásokkal tartja távol ettől a gyermekét, mert az fél. Pedig, a fogak épen tartása nemcsak esztétikai kívánalom, de nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozásban, és a következményes betegségek kialakulásának megakadályozásában. A betegek hozzáállásával gyakran baj lesz így felnőttkorban is, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a fog menthetetlen. Ez a fajta szemlélet az ország számos térségében komoly visszatartó erő a fogorvosi körzetek betöltésénél. A közgondolkodásnak is változni kell e téren.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Rosta Tibor