Kertészeti tanácsadó: mindent a maga idejében!

Március a tavasz első hónapja, ami a kertészkedők, kiskerttulajdonosok számára a tavaszi munkák kezdetét jelenti. Mivel egyre többször csalódunk a márciusi időjárásban, oldalunk állandó kertészeti tanácsadója, Nagy Szabolcs türelemre int mindenkit, és arra biztatja a kerte­lőket, hogy mindent a maga idejében kezdjenek csak el. A gyümölcsfák, bogyósok, és lassan a szőlő metszésének is itt az ideje, de ne kapkodjunk, mert ha a talajunk „bokáig süppedően sáros” és így látunk munkához, az ősszel elvégzett talajlazításunk, ásózásunk „kárba veszhet”.

– Mire ügyeljünk a kora tavaszi metszéskor?

– A gyümölcsfák metszésével még nem késtünk el, mivel a megfelelő, jól megválasztott metszési időszak is nagyban hozzájárul a terméshozamunkhoz. A kora tavaszi metszésnél vegyük figyelembe, hogy vannak gyümölcsfák, melyek fagyérzékenyek, mint például a mandula, az őszibarack vagy a kajszibarack, ezért a lehetséges fagyok ­miatt rügyfakadás után is metszhetjük őket. Nagy általánosságban egy-két jó tanácsot adnék a metszéshez, mivel fajtától és a növényünk életkorától is függ az eljárás. Alakító metszésre fiatal, még nem termő gyümölcsfáknál van szükség. Karbantartó metszést termőre fordulás után végzünk, az ­ifjító metszést pedig az idős, koros fáknál kell megtennünk. Alakító és karbantartó metszésnél a rügyek állását és a vesszők erősségét vegyük figyelembe. Az ágakat alsó kifelé álló rügyekre vágjuk, valamint a gyenge vékony vesszőt rövidre, az erősebbeket hosszabbra metsszük! A koronából ki kell metszeni a befelé növekedő vesszőket, gallyakat, illetve az egymást keresztezőket is. A helyes metszés során szellős és nem túl sűrű koronát kapunk.

– Már hangsúlyoztuk a sebkezelés fontosságát a metszések után. Miért fontos ez?

– Lehetőség szerint a vágott felületeket azonnal kenjük be, mert a sebzéseken keresztül a kórokozók, kártevők így már nem tudnak bejutni a növények szöveteibe. Ha a metszési munkálatokkal megvagyunk és már nem fogunk a fa körül talajt taposni, a gyümölcsfáink gyökereit meg kell szellőztetni kicsit. Ezt a műveletet tányérozásnak hívjuk. Kapával körbe a fát jól lazítsuk, puhítsuk meg a földet körülötte, így megszellőzik. A tányér mélyüljön a fa törzse ­felé, így azután sokkal több víz fog koncentrálódni egy eső alkalmával közvetlenül a fa gyökereihez.

– Márciusban a legfontosabb és egyben az első növényvédelmi munkálatunk a kora tavaszi lemosó permetezés. Mire kell ügyelnünk?

– Mivel az idei tél nem volt túl kemény és fagyos, ezért az áttelelt kár- és kórokozók elleni első lépés a megfelelő lemosó permetezés, amit célszerű a metszések után elvégezni. Mivel a csonthéjasoknál még tarthatunk fagykártól, ezért hamarabb is permetezhetünk, majd utána metszünk. Az időjárást figyelembe véve kezdjük meg a munkát, azaz ne legyenek éjszakai fagyok és a nappali hőmérséklet 6–8 Celsius-fok körül alakuljon. A lemosó permetezést nyugalmi állapottól a növények fehérbimbós ­állapotáig célszerű végrehajtani, lehetőség szerint két alkalommal, a másodikat minél közelebb a növények rügypattanásához.

A szakma kombinált szereket javasol

Tavaszi lemosó permetezéshez a kombinált, azaz rezet, ként és rovarölőt tartalmazó védőszer a legjobb. Mivel tavaly nagyon komoly körtelevélbolha-­kártétel volt, ezért fontos lecitines-növényi olajkészítményt is használnunk! Réztartalmú lemosó permetezésnél figyeljünk oda az őszibarackfákra, mivel rézérzékenyek, ezért piros bimbós állapot után már ne használjunk rézkészítményeket! A szőlőben is érdemes lemosózni. A vesszőkön a lisztharmat, a vesszőgolyva, az esca (kordonkar elhalás) kórokozói, a rügyekben, repedésekben és a fás részeken az atkakártevők és pajzstetvek teleltek át, várva a melegebb időjárást. A lemosó kezelést viszonylag tömény oldattal kell végezni. Így a kéregrepedésekben, a rügyek környékén megbúvó pajzs-, levéltetvek, atkák, körtelevélbolhák áttelelő képleteihez is elérnek, vékony filmszerű bevonatot képeznek rajtuk, s befojtják azokat.