A magyar kultúra lovagja az egri Somogyi Dénes

A Magyar Kultúra Lovagja címet veheti át ebben a hónapban az Egerben élő Somogyi Dénes. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány érdemei között felsorolja, társával véletlen balesetet okozva derült ki olajfúrás közben, hogy Bogácson termálvíz van. Szorgalmazta az ősi egri út Mária-zarándokútba bekapcsolását, támogatta a templom ólomüveg ablakainak a készítését és a kilátó felállítását. Szomolya díszpolgára 2013 óta.

Somogyi Dénes nyugdíjazása után kezdett írással foglalkozni. Azóta tizenhét kötetet írt, novellái, regényei több elismerést is kaptak irodalmi pályázatokon.

– A gimnáziumi érettségi után dolgoztam és szakmákat tanultam, voltam autóvillamossági szerelő, autószerelő, autóbusz-vezető, taxis, kamionos, gépkocsi-előadó és garázsmester is – emlékezett Somogyi Dénes. – Amikor nyugdíjba mentem, a rokonság fiataljaitól kaptam egy számítógépet, amin elkezdtem írogatni. Akkoriban volt Eger városának egy országos mondaíró pályázata, az ezen elért eredménytől kedvet kaptam, hogy folytassam az írást. Megírtam Szomolya monográfiáját, a novelláimat, regényeimet elküldtem irodalmi pályázatokra, amelyeken további buzdítást kaptam a tevékenységemhez. A Magyar Irodalmi Lap Arany Sas pályázatán nyertem díjat 2017-ben, most pedig tudtomon kívül Guczi István, Szomolya polgármestere és a Kaptárkövek szerkesztősége terjesztett föl. Nagy öröm számomra, hogy elnyertem a lovagi címet.

A nyolcvanesztendős alkotó 1955 óta él Egerben, oda került dolgozni. Itt szerezte meg érettségijét is, noha a gimnáziumot Mezőkövesden kezdte, azonban ott nem fejezhette be, mert édesapja nem akart idomulni a politikai helyzethez, így abba kellett hagynia az iskolát. Erről az időszakról elevenített föl egy epizódot a Kaptárkövekben most megjelent novellájában. A Ködben című visszaemlékezésben azt a napot örökíti meg, amikor a kőolajkutatónál dolgozva társával Szomolyáról Kerecsendre mentek vissza egy téli éjszakán, gyalog, hóban, a dombokon keresztül, s eltévedtek a ködben.

A túrázást ennek ellenére szereti, s űzi is mind a mai napig. Több évtizede tagja a Bükki Vörös Meteor túraszervezetnek. Mint mondta, ma már főleg fiatalabbak járnak el a környékre, elsősorban csütörtökönként beiktatva egy legfeljebb 14 kilométeres túrát. A hétvége számára főleg a kulturális programokról szól.

Reméli, hogy folytatják

Somogyi Dénes szeretné, ha valaki folytatná Szomolya monográfiáját, hiszen ő az alapítástól az 1945-ig tartó időszakot foglalta össze. Reméli, hogy lesz olyan fiatal, aki a napjainkig tartó időszak történetét is megírja. Kedves munka volt számára, különösen a summás világgal foglalkozni. Levéltárakban kutatott, a legnehezebb azonban a fotók beszerzése volt.

– A legkedvesebb helyem Várkúttól az Eged gerincén végigmenni, majd lejönni a Kis-Egeden és a szőlők közt. Kedves hely számomra a Három-kő és a Tar-kő is. A kőlyuki pincesoron van egy pincém, kis bérelt szőlővel, lugassal. Kapálgatás közben a sor végén leülök, látom a Bükköt végig, jó érzéssel tölt el. Szomolya is kedves a kaptárkövekkel, itt van olyan útvonal is, ahol akkor is lehet túrázni, ha sár van – fejtette ki Somogyi Dénes. A túra mellett persze, örök szerelem számára az irodalom is.

– Az egri mondaíró pályázat után írtam meg a háromkötetes Hasszán kincse című regényemet, amely egy itt maradó török katona bujdosásáról szóló izgalmas szerelmi kalandregény – mondta Somogyi Dénes, aki a könyveit kis példányszámban jelentette meg nyomtatásban, de elektronikusan elérhetővé tette az ­egri, miskolci, mezőkövesdi és szomolyai könyvtárak weboldalain is. Jelenleg korábbi munkáinak javításával foglalatoskodik.

Lobbiztak a feleségével az egri út megépítéséért alapítvány segítségével

Az író és felesége létrehozta a Szomolyáért Alapítványt azzal a céllal, hogy elérjék, épüljön használható út Eger és Szomolya közt az ősi út nyomán. – Nem hiszem, hogy van olyan hely, mint Szomolya, amely szomszédos egy megyeszékhellyel, de nincs vele összekötve. A 7,5 kilométer helyett így körbejár a lakosság, amelynek nagy része Egerhez kötődik munkahelye, a kórház, az iskola, a szórakozás miatt – fejtette ki Somogyi Dénes. Elárulta, a háború után az akkori faluvezetés nem ragadta meg a lehetőséget, hogy a földutat rendes úttá építtessék. Most agilis polgármester van, az alapítvány is megterveztette az utat, de az építése az egri keleti elkerülőtől függött. Reméli, az autópálya-bekötés után ezt veszik majd célba. Szerinte az út sokat hozna a községnek.