A medve is csak egy strigula lenne a sorban a kutatóknak, akik Noszvajon gyűltek össze

Szombaton rendezi az idei, huszonharmadik biodiverzitás napot a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság. Idén Noszvaj környékét szállják meg a kutatócsoportok és igyekeznek fölfedezni minden, a környéken előforduló állat- és növényfajt.

Pénteken este a Gazdaházban gyűltek össze az ország minden tájáról érkező szakemberek, akiket előbb dr. Kovács Tibor, a társaság elnöke köszöntött, kiemelve, hogy szerinte nem fogja elmosni az eső a rendezvényt. Kiemelte azt is, hogy most az utóbbi évek egyik leginkább változatos élővilágú területére érkeztek. Bemutatta azt a noszvaji házaspárt is, akikkel tavaly nyáron találkozott, és akik arra inspirálták, hogy idén itt rendezzék meg a tudományos eseményt.

Hegedűsné Majnár Márta, Noszvaj alpolgármestere is örömmel üdvözölte az érkezőket, akiknek bepillanthatnak a munkájába. Fölsorolta, mennyi mindent igyekeznek tenni a környezet és a természet megóvása érdekében tudatosan, vagy nem tudatosan az intézményi és civil szervezetek. Mint mondta, a lassú turizmust preferálják, hiszen Noszvaj értéke a kellemes klíma, a jó levegő, a természeti környezet. A település egyike a kevés túlerdősödött helynek Magyarországon, és Síkfőkúton tiltják is a fák kivágását.

Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgató-helyettese is mondott köszöntőt, nagy vonalakban bemutatva, hogy Noszvaj közelében magashegyi, pannon, mediterrán és szubmediterrán társulások is megtalálhatók, 1300 növény és több ezer állatfaj található meg. A rendezvény felhívhatja a helyiek és mások figyelmét is arra, hol, milyen értékek közt élnek, mi az, amit érdemes megőrizniük. Szerinte a kutatók 2500 fajt is összeírhatnak a hétvégén.

Dr. Kovács Tibor, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke elmondta, általában 50-60 kutató szokott részt venni a napon, ezúttal azonban több mint hetvenen jöttek el Noszvajra. Elsősorban kutatókkal tartják a kapcsolatot, a többség olyan intézményben dolgozik, ahol ez a fő profil, botanikusként, zoológusként, gombaszakértőként, múzeumban egyetemi háttérrel, magánszakértőként a szakmában szolgálják a tudományt. Minden alkalommal hívnak diákokat is, most egy tagtársukon keresztül Debrecenből érkeztek hallgatók.

- Noszvaj környékén nagyon változatos az élőhelyi környezet, a Síkfőkút környéki Natura 2000-es területből egy nagy darabot kinyestünk, ezt járjuk be. Van korábban felhagyott legelőterület is, amely már elkezdett becserjésedni, ezek általában jól produkálnak fajszámot, illetve vizes élőhelyeket is kerestünk, kisebb-nagyobb tavakat, forrásokat mérünk föl – mondta dr. Kovács Tibor.

A publikáció fontos része a tevékenységüknek, az ilyen napokból szokott közismereti publikáció készülni, a köztájékoztatás része a laikusoknak szóló rész. Amennyiben a csillagok úgy állnak, össze szokott jönni egy szakmai tanulmánykötetre való anyag is, ezekből is van néhány, tervezik a következőt. A helyieknek hirdettek részvételi lehetőséget is a felmérésben, szombaton nap közben és este a helyi közösségnek nyitott oktatási programrészt tartanak, ebbe családilag, vagy külön a gyerekek is bekapcsolódhatnak.

- Mindig számítunk új faj felbukkanására, akkora spektrumot fed le a közösség szakmai összetétele, hogy szinte mindig találunk olyat, amit helyi, megyei szinten nem ismernek, de nem egyszer országosan is új faj kerül elő – mondta dr. Kovács Tibor. Kérdésünkre pedig kitért arra is, hogy bár nem akart a medvére rákanyarodni, de a medve is itt van valahol, és örülnének a jelenlétének, szerinte a kutatók nem menekülnénk el előle. De ez is csak egy strigula lenne a fajok között, akár látatlanban is fölvehetnék. Nem biztos, hogy a kijelölt területeken felbukkan, de várják szeretettel.

Vági Balázs, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének tudományos munkatársa a kétéltűek, hüllők evolúciójával, ökológiájával foglalkozik. Rendszeres résztvevője a Biodiverzitás Napoknak, bár a Covid alatt pár kimaradt. A mostani esemény külön apropója a debrecenieknek, hogy az egyik szállás a Debreceni Egyetem Soó Rezső Kutatóháza, emiatt is elég hamar bevonták a szervezésbe. Szerencsés dolog, hogy volt lehetőség hallgatókat is elhozni, nyolcan segítenek neki, a ezzel pedig kiegészítik terepi ismereteiket, hiszen elég kevés hasonló gyakorlat van az egyetemen, ezért igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy aki érdeklődik, jusson ki terepre, lássa a növényeket, állatokat az élőhelyükön, s minél többen megismerjen a saját szemével.

- Az összes kijelölt mintaterületet szeretnénk végiglátogatni. Talán még a végén vagyunk a kétéltűek szaporodásának, a lárvákat meg lehet találni, a foltos szalamandráét a forrásokban, az állóvizekben az össze többi fajt, a gőték, békák lárváit, elég sok fajt hatékonyan ki lehet mutatni. Velünk tart egy vízi gerinctelekkel foglalkozó kolléga, így szitakötő lárvát, bogarakat meg tud határozni, így gyarapítjuk a hallgatók fajismeretét – sorolta a lehetőségeket Vági Balázs.

A tudományos publikációkról elmondta, sajnos a faunisztikai, rendszertani publikációkat nem becsülik meg annyira mint kellene, így a társaság létrehozott egy saját folyóiratot, ahol már jelentek meg felmérési eredmények. Ha a mostani is eredményes lesz, váratlan, szokatlan, vagy természetvédelmi szempontból jelentős előfordulásokat találnak, akkor ebből is születik majd tanulmány.

Mint mondta, a hallgatók várták a napot, a kemény mag jött el Noszvajra. Bár vizsgaidőszakban vannak, aki előre terez, be tudja osztani az idejét, ez pótolhatatlan lehetőség nekik. Eddig nem nagyon volt ilyesmire lehetőségük, hogy a Debreceni Egyetem kutatási infrastruktúrával is bekapcsolódott volna a Biodiverzitás Napokba, kisebb rendezvényeket viszont tartottak már. A mostani viszont sokkal változatosabb, érdekesebb helyszín, reméli, életre szóló élmény lesz a hallgatóknak.