Legendás bűnügy volt: 30 ezer forintért és egy használt Ladáért "kelt el" egy nő Hevesben

Egy 1999. november 1-jén, az egri buszpályaudvaron kirobbant, tettlegességig jutó veszekedés miatt indult büntetőeljárás során kiderült: többről van szó, mint „egyszerű” garázdaságról. Az ügyészség a verekedő csoport egy tagját, a feldebrői B. Gy-t a garázdaság bűntette mellett emberkereskedelemmel is vádolta, mint ahogy emiatt emelt vádat falubelije, a buszpályaudvari összetűzésnél jelen nem lévő 29 éves T. D. ellen. További három személy, F. A. és F. A-né, valamint B. Gy. felesége garázdaság miatt került a büntetőtanács elé.

Különös "érdekessége" és munkatársunk személyes emléke is ennek az ügynek, hogy a Törvényház épületében tartott tárgyalás egyik szünetében a vádlottak közül ketten is fenyegetően léptek fel az ülésről tudósító újságíróval szemben, s a bíróság rendészének kellett közbeavatkoznia, hogy ne fajuljon el a helyzet.

Az eljárás utolsó tárgyalási napja tanúk meghallgatásával, a perbeszédekkel folytatódott, majd az elsőfokú ítélet kihirdetésével zárult a Heves Megyei Bíróságon. A beidézett tanúk, a pályaudvar két takarítója, valamint az affér idején ott tartózkodó és magát szolgálatba helyező két rendőr vallomását követően az ügyész perbeszédében fenntartotta indítványát, míg az első- és másodrendű vádlott védői az emberkereskedelem vádpontjában felmentést kértek.

A bíróság bűnösnek mondta ki T. D-t emberkereskedelem bűntettében, amiért őt egy év hét hónap börtönben letöltendő szabadságvesztéssel, illetőleg a közügyektől való kétévi eltiltással sújtotta. Ugyanebben a vádpontban, valamint társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében marasztalta el B. G. másodrendű vádlottat, akit halmazati büntetésként két év négy hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésül a közügyektől való háromévi eltiltásra ítélt. A pályaudvari verekedés további három résztvevőjét 10 hónapi, végrehajtásában kétévi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott a bíróság társtettesként elkövetett garázdaság miatt.

Az ítélet indoklásában elhangzott: a bizonyítási eljárás során kétségtelenné vált a bíróság számára, hogy 1999. októberében H. I. sértett eladására az elsőrendű vádlott ajánlatot tett B. Gy-nek. Az ár 30 ezer forint tartozás elengedése, illetve egy használt Lada személygépkocsi volt. B. az ajánlatot elfogadta. A megyei bíróság nem osztotta a védelem azon álláspontját, hogy az emberkereskedelem törvényi tényállása csak akkor valósulhat meg, ha az eladás a sértett akaratának ellenére történik. Megvalósulhat annak egyező akarata mellett is. Az ítéletet az ügyész valamennyi vádlott esetében tudomásul vette, az első- és másodrendű vádlott viszont fellebbezett.

A jogerős, helybenhagyó ítéletet 2001. decemberében hozta meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) a két fellebbező vádlott ügyében. Az LB sem osztotta a védelem azon álláspontját, hogy az emberkereskedelem törvényi tényállása csak akkor valósulhat meg, ha az eladás a sértett akaratának ellenére történik. Megvalósulhat annak egyező akarata mellett is, mert a Btk. szerint: „az emberkereskedelem bűntettének minősített esete, ha azt személyi szabadságtól megfosztott személy sérelmére követik el. Ebből következik, hogy a személyi szabadságtól megfosztás az alapesetnek nem tényállás eleme, az a bűntett a személyi szabadság teljes birtokában lévő sérelmére is elkövethető. A sértett személyi szabadsága az elkövetőnek való engedelmeskedést és annak megtagadását is magában foglalja. A bűntett létesülése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett beleegyezett-e az elkövetők cselekményébe.”

Kétségtelenné vált a bíróság számára, hogy 1999. októberében H. I. sértett eladására az elsőrendű vádlott ajánlatot tett B. Gy-nek. Az ár 30 ezer forint tartozás elengedése, illetve egy használt Lada személygépkocsi volt. B. az ajánlatot elfogadta.  Végzésének indoklásában a LB megállapította azt is, hogy a védelmi álláspontnak nem csak jogi, de tényalapja sincs. A sértett ugyanis csak az átadás-átvétel után tudta meg a másodrendű vádlottól, hogy őt megvette.

Az új Btk-s tényállás ügyében folyó perek sorában akadt felmentő ítéletet is a Heves Megyei Bíróságon, mégpedig az N. I. és társai elleni büntetőperben. A négy vádlottat, a tarnabodi N. I-t, Sz. J-t, N. A-t és a tarnazsadányi K. J-t bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. Az ítélet indoklásában a tanácsvezető bíró külön is hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a bíróság „szemet hunyna” az emberkereskedés magyarországi megvalósulása felett, hanem csupán arról, hogy a római jog megszületése óta a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem lehet felróni a megvádoltak terhére.

A megyei főügyészség a vádiratot a sértett vallomására alapozva állította össze, ám ez a sértetti vallomás kellőképpen megingott a bíróság előtt. Elsősorban azért, mert a tizenhat esztendős lány többféle verzióval előhozakodott a rendőrségi és bírósági kihallgatásai során. Cs. E. a májusi tárgyaláson például egészen más „mesét” tálalt, mint a szeptemberi, a felmentő ítéletet is kihirdető tárgyaláson tett vallomásában.

A vádhatóság álláspontja szerint 1999. július 2-án délután – az akkor még hetedik osztályos tanuló – Cs. E. fagylaltozni indult egri lakásáról, ám hamarosan a Malibu nevű szórakozóhelyen kötött ki. Amikor innen hazafelé indult, összetalálkozott az elsőrendű vádlottal, N. I-vel, aki azt javasolta neki, hogy menjen vele Tarnabodra. Erre a lány ráállt, és buszra is szálltak.

A sértetti vallomásra alapozott vádirat szerint itt hamarosan közölte vele N., hogy azt kell mondania: az ő kurvája, különben eladják. Ez az adásvétel hamarosan meg is történt, s a „vevő” a másodrendű vádlott, Sz. J. volt, az ár pedig negyvenezer forint. Pillanatok alatt kiderült azonban Cs. életkora, ezért őt N. A. Zsadányba vitte, ahol már ötvenezerért adta tovább K. J-nek. A sértett útja innen – természetesen a „tulajdonos” kíséretével – Egeren keresztül Győrbe vitt volna, hogy prostituáltként ledolgozza a vételárat. A megyeszékhelyen azonban július 6-án rátalált a rendőrség, mert időközben az anyja bejelentette az eltűnését, ami miatt körözték a lányt.

A vádiratban leírtaktól teljességgel eltérő volt Cs. májusi vallomása a bíróságon. Eszerint: nem járt a dél-hevesi településeken, Egerben találkozott össze egy 19 éves Róbert nevű fiúval, akivel egy szállodában laktak. Ezen a tárgyaláson kérték a vádlottak védői a lány elmeorvosi és pszichológusi vizsgálatát, amit a nyár folyamán végeztek el.

Az igazságügyi szakértők előtt Cs. visszatért az eredeti történethez. Vallomása azonban ez esetben is számos önellentmondást tartalmazott. A szakértők úgy vélekedtek, a lány hajlamos a tények megmásítására, meg nem történt dolgok kitalálására.