Gárdonyi műveiből is felolvastak az emléknapon

Milyen hagyománya van a Gárdonyi Géza-emléknapnak?

Gárdonyi Géza 1922. október 30-án hunyt el. De mivel ez állami ünnep, ezáltal kevesen tudtak volna eljönni a Gárdonyi-programokra. Ezért úgy gondoltuk, hogy az ezt követő egy-két hétben tartjuk meg az emléknapot, általában november második hetében, amikor vége van a szünetnek is. A költő sírját 1923 óta szinte minden évben megkoszorúzzák.

Milyen programokkal készültek az érdeklődőknek ezen a napon?

Az emléknapon történő koszorúzáson túl ünnepi beszédben szóltak arról, milyen megemlékezések voltak az akkori sajtóban Gárdonyi Géza halálával kapcsolatban. Az hajdani egri sajtó közölte azt is, hogy összehívták a költő halálakor a városi tanácsot, akik úgy döntöttek, hogy Gárdonyit az Egri Várban temetik el. Erről az akkori Egri Népújság tudósított. Akkor több ezren kísérték el az írót utolsó útjára, s Kosztolányi Dezső mondott ünnepi beszédet a halott sírjánál.

Hogyan folytatódott az idei emléknap?

A konferencián Bartók Béla, az Eszterházy Károly Egyetem tanára Gárdonyi itáliai kitüntetéseiről tartott előadást. Béla sok érdekes, eddig ismeretlen dolgot szokott felfedezni a költővel kapcsolatban. Kusper Judit, az Eszterházy Károly Egyetem docense a költő kisregényeiről beszélt, én pedig az író és a természet kapcsolatáról tartottam előadást. Majd a konferencia után irodalmi teadélutánon vehettek részt az érdeklődők, a Múzeumpedagógiai Osztály tagjai Gárdonyi művekből olvastak fel részleteket. Végül egy kis kvíz és játék is volt.