Az Egri vár kultuszát Gárdonyi Géza emelte a csillagok magasságába

- Mikor kezdődtek a komolyabb feltárások a várban?
- A középkori székesegyház XIX. század második felében történt kutatásai után Az egri vár jelentős ásatása a két világháború között kezdődött, mégpedig egri tanárok kezdeményezésére. Pataki Vidor János ciszterci, Lénárt János kereskedelmi iskolai és Pálosi Ervin jogakadémiai tanár szervezte meg katonákból és önkéntes diákokból álló csapatot, s ők és azt célozták meg, hogy feltárják a Dobó korabeli várat. Ez hosszadalmas munkának bizonyult, kevés pénzből, főként lelkesedéssel. Ám ekkor került látható állapotba a földalatti erődítmények rendszere: kazamaták, aknafigyelő folyosók, amelyek a várkultusz fontos részét képezik! Ma már sok ember ezért jön Egerbe, hogy ezt láthassa. S csodálkoznak, amikor megtudják, hogy ezek Dobó idejében még nem léteztek, hanem a XVI. század második felében került sor a kiépítésükre.

-Mindenki számára ismert, hogy Gárdonyi Géza munkássága és az Egri csillagok történelmi regény megalkotása ezeket az előzményeket kiteljesítette.
- Az egri vár kultuszát Gárdonyi Géza emelte a csillagok magasságába. Az előbb folytatásokban, majd 1901-ben könyv alakban megjelent műve a téma máig legszebb irodalmi feldolgozása, és minden idők legnépszerűbb magyar regénye, a Nagy Könyv lett. Ez az a regény, amelyet Magyarország minden generációja elolvas. Már az író életében kötelező olvasmány volt, eddig négy millió példányban és 23 nyelvre lefordítva vált világszerte ismertté. Népszerűségét növelte az 1968-ban készült film, majd az 1997-ben bemutatott musical, amelyet az egri várban is játszottak.

-A múzeum 1958-tól kezdődően felköltözött a várba, s innentől számíthatjuk azt a széleskörű, tudományosan megalapozott munkát, mely a Dobó István Vármúzeum munkája révén kibontakozott, s melynek két évtizeden keresztül Ön is irányítója lehetett. …
-A múzeum várba költözése megteremtette a lehetőséget arra, hogy a műemléki helyreállítások révén a terület folyamatosan látogatható legyen, és a várvédő hősök tisztelői felkereshessék a dicső harcok helyszínét. Az intézmény a tárgyi emlékek és képzőművészeti alkotások gyűjtésével, a régészeti és történeti kutatásokkal, várkonferenciák szervezésével, az új ismeretek publikálásával, állandó és időszaki kiállítások rendezésével biztosítja a vár kultuszának kiszélesedését. A látogatók bejárhatják a rejtélyesnek tartott földalatti építményeket, a Dobó István és társai emlékét ápoló Hősök terme kegyeleti hely lett, ahol az emberek leróhatják tiszteletüket, elhelyezhetik koszorúikat. A kultusz új formájaként jelent meg a XX. század utolsó évtizedében a nyaranta megrendezett történelmi fesztivál, amely élményszerű formában hozza közelebb, teszi kézzelfoghatóvá és emlékezetessé a XVI-XVII. századi végvári életet. A várba érkező diákok számára a Gárdonyi-regényen alapuló érdekes és interaktív múzeumpedagógiai foglalkozások biztosítják a korszak megjelenítését. Mindezek eredményeként az erődítmény az ország leglátogatottabb történelmi emlékhelyei közé tartozik, amelyet az elmúlt bő fél évszázadban huszonöt millióan kerestek fel. A XXI. század műemléki elvei, valamint a hazai és uniós támogatások lehetővé teszik az erődítmény minél teljesebb rekonstrukcióját, amely jelenleg is zajlik.