Kivégezték

2023.08.08. 20:00

Még a ravatalon is felült: boldoggá avatnák az Egerfarmoson kivégzett szerzetest

Csepellényi György a régióban térített a katolikus hitre a 17. században, Füzérről Poroszlóra hurcolták és Egerfarmoson végezték ki protestáns hajdúk.

Tóth Balázs

Az Egri Főegyházmegye részéről elindítja Csepellényi György pálos szerzetes vértanú boldoggá avatását

Forrás: Magyar Pálos Rend

Közösen imádkoznak ezentúl a miséken a hívek az Egri Főegyházmegyénkben, hogy Csepellényi György pálos szerzetest, aki Egerfarmoson halt mártírhalált, a katolikus egyház a boldogok sorába emelje. Ternyák Csaba egri érsek még májusban számolt be arról, hogy az Egri Főegyházmegye részéről elindítja Csepellényi György pálos szerzetes vértanú (1626–1674) boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakaszát. A Magyar Kurír írása szerint az egri érsek elfogadta és támogatta a Csepellényi György életútja szempontjából fontos települések, így Füzér, Sátoraljaújhely, Egerfarmos polgármestereinek és lelkipásztorainak erre vonatkozó kérését, majd ezt felkarolva az ügyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elé vitte, mely nyilatkozatban is támogatta a boldoggá avatás megindítását.

Ezt követően az egri érsek személyesen adta át az előzetes kutatások lefolytatása eredményeként a jelentősebb iratokból és Csepellényi György tiszteletét bizonyító ábrázolásokból elkészített összeállítást a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma prefektusának, Marcello Semeraro bíborosnak.

Életének és vértanúságának ismeretében a pálos rend tagjai biztosak abban, hogy hamarosan a szentek és a boldogok társaságában tisztelhetik Csepellényi Györgyöt. A pálosok a rendi hagyományok szerint nem kezdeményezik rendtársaik szentté vagy boldoggá avatását, ezért különös öröm számukra, hogy ezt a Csepellényi György életútja szempontjából fontos települések vezetői és lelkipásztorai megtették, és hogy Ternyák Csaba érsek az eljárás megindítása mellett döntött.

A Magyar Kurír szerint a boldoggá avatási eljárást az ezzel kapcsolatos hatalmas munka mellett lelki háttér, a boldoggá avatásért végezhető ima is segíti.

Csepellényi György a Trencsén megyei Biccsén született jótékonykodó nemesi családban. 1642-ben lépett be a Pálos rendbe, amely számos közösséggel rendelkezett Borsodban, Abaújban és Zemplénben, később áldozópap lett és rendi nevelő is lett.

A hitviták időszakában a protestánsok és a katolikusok közti ellentétek jelentősen elmérgesedtek Magyarországon. A katolikus papokban szegény régiókba, amelyek a vallásviszály fő tűzfészkei voltak, csak különösen elszánt, képzett papokat küldtek, akik a vitára is alkalmasak voltak és a veszélyt is vállalták.

Csepellényit, aki nem erőszakos, inkább békés, alázatos módon, de kitartóan vitázott, X. Kelemen pápa Mezőkövesd, Eger és Füzér környékére nevezte ki missziós főnöknek. Működése nagyon eredményes volt, az egri püspök feljegyzései szerint egymaga hét falut térített vissza a protestánsoktól. Füzéren tartózkodott 1673-ban, amely ekkor viharos időket ért a környékével együtt, mert nem volt igazi gazdája. Csepellényit 1674. március 26-án zsold nélkül elbocsátott katonák, protestáns hajdúk többekkel együtt elhurcolták, volt, akit váltságdíjért cserébe elengedtek. Poroszlóra vitték, ahol két hónapig változatos módszerekkel kínozták. Végül 1674. május 24-én Egerfarmosra vitték, ahol előbb a templom előtt akarták lefejezni, mivel azonban a hóhérok nem tudtak rá kardot emelni, így végül a közeli Szőke-pusztán, a Barát-fertőnek nevezett tónál kivégezték. A török pasa felszólítására a mezőkövesdi plébános előbb Egerfarmoson, a templomban temette el, később, 1689-ben Sátoraljaújhelyre vitték maradványait. 

Halálához írott forrásos bizonyítékok alapján több csodás esemény fűződik. Például, hogy nem gyászmisét, hanem a mártírok miséjét mondották el érte. Amikor a mezőkövesdi János pap az úrfelmutatáskor a misekelyhet magasra emelte, a ravatalon fekvő Csepellényi felült fektéből és ő is magasra emelte a kezében tartott viaszkelyhet. Ezt a jelen volt háromszáz ember esküvel igazolta a nemsokára megindított szentté avatási eljárás során. Boldoggá és szentté avatása a különféle történelmi helyzeteknek megfelelően mindig bizonytalan folyamat maradt, pedig már 1689-ben elindították.

Ima Csepellényi György boldoggá avatásáért

Istenünk, benned bízók erőssége,
te arra hívtad Csepellényi Györgyöt,
hogy Boldog Özséb követőjeként
híveidet megerősítve a katolikus hitben,
és összegyűjtse, ami szétszóródott.
Életáldozata, hite
és irántad érett hűsége
példaként ragyog előttünk.
Add, hogy mielőbb
a boldogok között tisztelhessük őt.
Ámen.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában