Szent Hedvig hercegnő volt, akinek ereklye az Egerbe került ujja

A nép által szeretett királynő, későbbi szent nevéhez fűződik a vilniusi püspökség 1388-as alapítása, amely a litván területek keresztény hitre térítésének központja lett. Szinte minden forrás kiemeli intelligenciáját, műveltségét, szépségét és empátiáját: gyakran jelent meg a háborúba induló katonák táborában, hogy lelkesítse őket, szívén viselte az elesettek sorsát, igyekezett a jobbágyok életkörülményein javítani. Kórházakat és kolostorokat alapított, személyesen is kivette részét a betegek ápolásából, jelentős adományokat tett már létező ispotályoknak, kolostoroknak, támogatta a művészeteket és a tudományokat. 1397-ben kollégiumot alapított a litván teológushallgatóknak, bencés szerzeteseket hívott be, akik jelentős szerepet vállaltak a litván és rutén térítésekben.

A mai napig működő krakkói egyetem megújítása is az ő nevéhez köthető. Az intézmény 1364-ben jött létre, de teológiai fakultása nem volt, így pedig nem számított teljes jogú egyetemnek, Hedvig személyesen járta ki a pápánál, hogy engedélyezze a teológiai tudományok oktatását. Végrendeletében egész vagyonát az egyetemre hagyta, megteremtve annak alapját, hogy az intézmény egy évszázad alatt Közép-Európa egyik szellemi központjává váljon. Az Európa-szerte kiterjedt levelezést folytató királynőnek - aki diplomáciai érzékével többször simított el konfliktusokat országa és a német lovagrend között - IX. Bonifác pápával különösen szoros kapcsolata volt: az egyházfő vállalta, hogy Hedvig születendő gyermekének keresztapja lesz, amennyiben az a Bonifác nevet kapja.

A jeles évfordulóról az Origo is megemlékezett, méltatva a hercegnőt. 

Bár Hedvig házassága sokáig gyermektelen maradt, 1399 nyarán megszületett gyermeke, Erzsébet Bonifácia. A csecsemő alig egy hónapot élt, pár nappal később, 1399. július 17-én gyermekágyi lázban a 25 éves Hedvig is meghalt. Már halálakor a szentség hírében állt, gyors szentté avatását annyira biztosnak vették, hogy nem a Wawel székesegyház kriptájában, hanem a főoltár alatt temették el gyermekével együtt.

A szentté avatási folyamat már 1426-ban megkezdődött, de máig nem ismert okokból félbe is maradt, folytatását 1933-ban kezdeményezték, de ezúttal a második világháború szólt közbe. Hedviget csak az első lengyel pápa, Szent II. János Pál avatta 1986-ban boldoggá, majd 1997-ben szentté. Hedvig, avagy Jadwiga a lengyel történelem egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja, szinte minden városban viseli nevét közterület vagy intézmény. Ereklyéi közül középső ujjának egy része 2002-ben Egerbe került, szobra van Vácott és a budai várban is. Anjou Szent Hedvig Litvánia apostola, Lengyelország, a Dunakanyar, a királynők és az egyesült Európa védőszentje.

- Kollégiumunk 2002. február 24-én vette fel Szent Hedvig nevét, azóta hagyomány, hogy minden év februárjában tartjuk tiszteletére az ünnepséget. 2002. február 24-én Francisek Macharski krakkói bíboros érsek elhozta Lengyelországból Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, amelyet a Bazilikában, a tiszteletére celebrált szentmise után, a Minorita templomban helyeztek el szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellett - áll a Dobó téri egri leánykollégium honlapján. - Hedvig életének utolsó évét az anyaság reménye ragyogta be. A hír egész Lengyelországban örömöt keltett. 1399-ben a királynő egy koraszülött kislánynak adott életet. Az újszülött sajnos hamarosan meghalt, és nemsokára Hedvig is követte. Az egész országban egy évig tartó gyász jelezte a mély ragaszkodást, mellyel az egyszerű nép Hedvig királynő iránt viseltetett - idézik fel a szomorú történetet.