FC Hatvan: a semmiből jöttek és majdnem „valakik” lettek

A hatvani futball aranykorát a 1990-es évek első fele jelenti, amikor a hatvani csapat két esztendőben (1993-ben és 1994-ben) is az NB I. kapujában állt. A Hatvani KVSC utódjaként szereplő, 1992-ben megalapított FC Hatvan az 1992/93-as bajnoki idényben az NB II Keleti csoportjának 2. helyén végzett a Debreceni VSC mögött és ezzel oda-visszavágós osztályozós párharcot játszhatott az Újpesttel az NB I-be kerülésért. Az Újpesten rendezett első mérkőzésen a vendégek 0–0-s döntetlent értek el, majd a visszavágón sajnos 2–1-es vereséget szenvedtek. Az FC Hatvan csapatkapitánya akkor a klubnál összesen hat évet eltöltő Szabados György volt, aki a Zagyva-parti klub honlapjának lelkesen és érzelemdúsan emlékezett a párharcra.

– Nagyon komoly meccseket játszottunk az Újpesttel és nagyon közel álltunk ahhoz, hogy történelmet írjunk Hatvanban – vágott bele a napjainkban a Taksony szakmai igazgatójaként és a Dány vezetőedzőjeként dolgozó tréner. – A semmiből jöttünk és majdnem „valakik” lettünk! Végig egyenrangú partnerei voltunk a lila-fehéreknek és nüánszok döntöttek arról, hogy melyik csapaté lett az NB I-es tagság. Úgy vélem, végül a nagyobb élvonalbeli rutin és a szerencse döntötte el ezt a kérdést. Már az első meccsen, az odavágón, Újpesten megvoltak a lehetőségeink arra, hogy eredményesek legyünk. A 0–0 nem volt rossz eredmény, aztán a visszavágón az Újpest megszerezte a vezetést. Nekünk támadni kellett, Mózner János góljával sikerült is egyenlítenünk, majd volt egy ordító nagy gólhelyzetünk, de Nyikos József 8 méterről Borsos Vilmosba lőtte a labdát. Ha azt a ziccert belőjük, úgy érzem, mi jutottunk volna fel. Sajnos a 90. percben Tiefenbach Tamás megszerezte a lila-fehérek győztes találatát. Természetesen nagy volt a csalódottság, hiszen nálunk mindenki a legjobbat hozta ki magából. A szurkolók a játékunk miatt nem voltak csalódottak, az eredmény miatt annál inkább – ráadásul egy évvel később ismét osztályozót játszhattunk a Sopron ellen, és akkor is minimális volt a különbség a két csapat között. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy abban az Újpestben bőségesen voltak válogatott játékosok, mi pedig meglepetésre „csúsztunk oda” az NB II. második helyére, több olyan játékossal, akikről korábban már lemondtak, aztán pedig nálunk kivirágoztak. Összességében elmondhatom arról az időszakról, hogy sikerünk titka az volt, hogy a közösségünk nagyon erősnek bizonyult, nem az anyagiak játszották a főszerepet, illetve ott állt mögöttünk a város és egy lelkes szurkolótábor. Ma is nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a közösségnek a tagja lehettem.

A Heves Megyei Hírlap így számolt be a visszavágóról

Hogy mit várok a szombati FC Hatvan–Újpest FC MK-mérkőzéstől? Úgy vélem, hogy most kicsit nagyobb a különbség a két csapat között, mint a mi időnkben volt, de ügyes taktikával, lelkesen játszva nem lehetetlen a jó eredmény elérése. Ha a hatvani fiúk magas fordulatszámon tudnak pörögni, akkor egy mérkőzésen bármi előfordulhat és megszorongathatják az Újpestet! A mai fiataloknak pedig azt kívánom, hogy éljenek át a miénkhez hasonló élményeket és legyenek nagyon eltökéltek, hogy ilyen eredményeket érhetnek el! – zárta szavait Szabados György.

Osztályozó az NB I-be jutásért

1. MÉRKŐZÉS

Újpesti TE–FC Hatvan 0–0

1993. június 27., Budapest, Megyeri úti stadion, 5000 néző. Vezette: Molnár L. (Bay, Kiss G.)

Újpesti TE: Borsos – Szőny – Tomka, Molnár – Belvon (Szanyó, 76.), Füzesi, Véber, Szlezák – Tiefenbach, Rosu (Miovecz, 58.), Kecskés. Vezetőedző: Garami József

FC Hatvan: Nagy I. – Károly – Nyikos, Krasnyánszky, Szabados Gy. – Baranyai, Tuifel, Kelemen (Cseresznyik, 90.), Gephard – Biró (Martinenko, 88.), Mogyorós. Vezetőedző: Tóth Dénes

2. MÉRKŐZÉS

FC Hatvan–Újpesti TE 1–2 (0-0)

1993. június 30, Hatvan, Népkert Sporttelep, 9000 néző. Vezette: Varga S. (Varga L., Szabó J.)

FC Hatvan: Nagy I. – Károly – Nyikos, Krasnyánszky, Szabados Gy. – Baranyai (Martinenko 64.), Tuifel, Gephard, Mogyorós (Kelemen 76.) – Bíró, Mózner. Vezetőedző: Tóth Dénes

Újpest TE: Borsos – Aczél – Molnár, Szlezák – Tomka, Miovecz (Füzesi, a szünetben), Véber, Cantona, Kecskék – Belvon, Tiefenbach (Szőny, 90+1.). Vezetőedző: Garami József

GÓL: Mózner (78), ill. Véber (53.), Tiefenbach (90.)