A gólkirály Egerben is megmutatta, hogy mester(i)lövész

– Az életkor csak egy szám, az ember addig focizzon, amíg egyrész jól érzi magát a bőrében, másfelől képes hasznos és hatékony lenni az adott csapatban – ez a kijelentés öntől származik, lapunknak mondta az érkezését követően. Az állítást abszolút sikerült bizonyítani.
– Nem volt rossz szezon, de hiányérzet van bennem – válaszolta Simon Attila. – Igaz, nem lehet minden helyzetet berúgni, de akadt néhány szituáció, amit másképp kellett volna megoldanom. Ha valaki a szezon előtt azt mondja, hogy rúgok 14 gólt a bajnokságban, egyet a kupában és mellé még adok három gólpasszt – mindezt fél év alatt – akkor előzetesen alírtam volna. Sajnos a helyezés (14.) nem azt mutatja, hogy jó szezont zártunk, ám biztos vagyok benne, hogy ez tavasszal sokkal előkelőbb lesz.
– Aki így szórja a gólokat, arra mindig felfigyelnek, mert ilyen játékos kevés akad. Kapott esetleg máshonnan ajánlatot?
– Bárhonnan nézzük, góllövő csatárból egyre nagyobb a hiány Magyarországon. Igen, volt megkeresés, azonban ezzel nem nagyon szeretnék foglalkozni, mert jól érzem magam Egerben. Nyilván szeretnénk közösen fentebb lépni a tabellán, mert ez a pozíció nem méltó az Egerhez. Ehhez változni kell néhány tényezőnek. Bízok benne, hogy tavasszal kiegyenesedik a történet és bekerülünk az első tízbe. 

Békéscsaba II.–Eger SE 0–3 (2 gól)
DVTK II.–Eger SE 3–4 (3 gól - egyet 11-esből))
Eger SE–Karcag 2–0 (1 gól) 
Körösladány–Eger SE 2–1 (1 gól - 11-esből)
Eger SE–DEAC 2–0 (1 gól - egyet 11-esből)
BVSC-Zugló–Eger SE 3–1 (2 gól) 
Eger SE–Hajdúszoboszló 2–0 (1 gól - 11-esből)
Putnok–Eger SE 3–2 (1 gól – 11-esből)
Pénzügyőr–Eger SE 0–2 (1 gól)
Eger SE–Tiszaújváros 1–2 (1 gól)

– Mi adhatja ehhez az alapot? 
– Az ősz végére kezdtünk formába lendülni. Az élbolyhoz tartozó csapatoknál, mint például a BVSC-nél vagy Putnokon jól játszottunk, miközben a mezőny második felében lévő ellenfelekkel szemben nem tudtuk a saját árnyékunkat átlépni. Amikor ott lett volna a lehetőség, hogy feljebb kapaszkodjuk, akkor folyamatosan betliztünk. Viszont a mutatott játék a végére már egészen bizakodásra adott okot. Tudomásom szerint minimális változás várható a keretben, amire már csak azért is nagy szükség van, mert szezon közben három játékos hagyta abba a futballt. Számomra egészen felfoghatatlan lépés volt az érintettek részéről, miként lehet így egy csapatot cserben hagyni... De számoljon el a lelkiismeretével az, aki ezt tette. 

– Fiatalság, bolondság...
– Ahol most tartunk, az egy folyamat. Nem lehet elvárni 20 éves srácoktól, hogy olyan fazont szabjanak, amivel a csapat támadójátékát meghatározzák. Sokan nagyon az út elején járnak, ezért is van szükség néhány rutinosabb játékosra. A csapat közepét és a szélét kellene rutinosabbá tenni. Felállt védelem ellen nem tudunk hatékonyan futballozni. Amikor vissza kellett állni, akkor jól jött a fiatalok gyorsasága, ám az nem mindig elegendő. Rendelkezésre áll egy jó alap, de egy kis frissítésre mindenképp szükség van.

– A frissítés, vagy legalábbis a másfajta szemlélet a kispadon már idényközben megtörtént. Tekintve, hogy a távozott vezetőedző Szekeres Adriánnak jelentős szerep jutott, hogy Egerben igazolt, okozott-e gondot a trénercsere?
– Ilyen az élet... Nem az első alkalom volt a pályafutásomban, hogy idény közben történt edzőváltás. Taksonyba Lakatos Béla barátom hívott, akit – hasonlóan Adriánhoz – a szezon során menesztettek. Ez benne van a sportban, de ugyanúgy maximális alázattal végeztem a feladatomat, mint az edzőváltás előtt. Valamilyen szinten ugyanis magamnak dolgozok. Céró Bálinttal is kitűnő a kapcsolatom, megbeszélünk sok mindent, így ebből a szempontból nem történt semmilyen negatív változás.
– Meccsből viszont akadt több feledhető. Melyik lógott ki lefelé a sorból?
– A 2. fordulóban lejátszott FC Hatvan elleni 5–0-s hazai vereség azért volt borzasztó, mert nyáron nagy ambíciókkal érkeztem. Ehhez képest az első két játéknap után pont nélkül, 0–9-es gólkülönbséggel álltunk. A kisvárdai 4–0-s vereség sem esett jól, de az meg különösen szíven ütött, hogy egy megyéből felkerült csapat ilyen csapást mért ránk. Akkor elgondolkoztam, hogy ez mi, és hogyan tovább, mire lehetünk képesek. Utána visszajöttünk, ám nagyon hullámzóan alakult az őszi idény. Arra kell figyelni, amikor nem az elképzelések szerint megy a játék, az eredményt akkor is legalább döntetlenre hozzunk. Ezek a meccsek ugyanis egy-egy pontot jelentettek volna, és máris a 10. helyről beszélhetnék.

14 gólos: Simon Attila
6 gólos: Jónyer Kristóf
2 gólos: Kovács Dávid Szilveszter, Nagy Gergely
1 gólos: Farkas Gábor László, Papp Kristóf 

– Beszéljünk most a másik végletről, a legjobbnak ítélt mérkőzésről. Diósgyőrben például parádézott!
– Valóban, a legjobban a DVTK II. elleni találkozón ment a játék, ahol három gólt lőttem és adtam egy gólpasszt a 4–3-ra megnyert mérkőzésen. Ha hatékonyságra nézem a teljesítményt, akkor mindenképp ezt a meccs emelhető ki, mert mellette a játék is jól ment. A BVSC ellen kétszer is sikerült bevenni az éllovas kapuját és vezettünk 2–1-re, de ott a 10. percben úgy összefejeltem Nagy Józsival, hogy szinte alig emlékszek a folytatásra. Ebből a szempontból ez érdekes 90 perc volt, ahol ráadásul ki is kaptunk 3–2-re. Számomra az is értékkel bírt, amikor a Füzesgyarmattal szembeni 1–0 során a három pontot értő gólpasszt én adtam Jónyer Kristófnak. 

– A hosszúra nyúlt idény december 4-én véget ért. Hogyan, mivel tölti a téli pihenőt?
– A bajnokság végétől számított első két hétben teljes volt a leállás, semmilyen egyéni munkát nem kellett végezni. Ősszel végigjátszottam az összes meccset, ebből és a koromból adódóan rám fér a pihenés, hogy az apróbb mikrosérülések is rendbe jöjjenek. Mivel 31 éve focizok, tudom, mire van szüksége a szervezetemnek. A két hét elteltével egyéni futóprogram vár mindenkire, majd január 3-án hozzálátunk a közös munkához, amit felmérés előz meg. Ott egyből kiderül, ki, milyen állapotban tért vissza. A február 12-i tavaszi rajtig csupán öt hét áll rendelkezésre, ami nem sok, de ettől jobban arra leszek kíváncsi, hogy a pályák miként néznek majd ki...

14 gólos: Simon Attila (Eger SE)
10 gólos: Tóth Levente Milán (BVSC-Zugló)
9 gólos: Constantinescu Dan-Marius (Hajdúszoboszló), Kapacina Kevin (Sényő), Szalánszki Gergő (BVSC-Zugló)