El tudja-e tartani a Föld az emberiséget?

[caption id="" align="alignleft" width="211"] Rizsföld Guineában, az egyetlen nyugat-afrikai országban, amely a lakosság rizsfogyasztásának csaknem hatvan százalékát képes megtermelni
[/caption]Manapság egyre több ember jut több és jobb táplálékhoz. Az alultápláltság aránya a kilencvenes évek derekáig a három évtizeddel korábbi 37-ről 18 százalékra csökkent. De a Föld erőforrásainak mind nagyobb mértékű ki-aknázása szükségszerű. A gabo-nafelhasználás 1970 óta megkétszereződött. A húsfogyasztás 1960 óta megháromszorozódott. A halászat 1950 és 1997 között a hatszorosára nőtt.

Ám a népességrobbanás révén az utóbbi ötven évben az emberiség lélekszáma megkétszereződött. Jelenleg hatmilliárd ember él, és minden évben hetvenötmillióval több éhes szájat kell betömni. A legjobb termőföldek legnagyobb része már művelés alatt áll. Ezért a kevésbé jó földeket is fel kell  használni. Ez a mezőgazdasági termelés fokozatos visszaesését eredményezi. A biotechnika számos megoldással kecsegtet, de nyugtalanító kérdés, hogy a genetikai módosítások miatt nem mennek-e tönkre a haszonnövények. Azt pedig senki nem látja előre, hogy az éghajlatváltozás miként fogja befolyásolni a táplálékforrásokat. Jelenleg a szárazföld immár 26 százalékán folyik mezőgazdasági termelés. A mérsékelt égövi és a trópusi erdőségek egyharmadát, a füves puszták egynegyedét kellett kipusztítani.

Noha az éhezők aránya csökken, számuk valójában növekszik. 2003-ban 842 millió ember állt az éhhalál szélén, egyharmaduk Afrikában. Éhezés miatt évente tízmillióan, naponta 25 ezren halnak meg. Tehát öt másodpercenként éhenhal valaki. Pedig egyelőre elég lenne az ennivaló a Földön, ha nem aránytalanul lenne elosztva.

Tornai Szabolcs -->