Adómentesen adható bérlet

[caption id="" align="alignleft" width="187"] A helyközi járatokra érvényes bérlet 80 százalékát téríthetik meg
[/caption]A kormányrendelet költségtérítésre kötelezi a munkáltatókat, ha az alkalmazott lakhelye és munkahelye nem azonos helységben van. Hasonlóképp költségtérítést kell fizetni a dolgozónak hétvégi hazautazás esetén is. A vasúti bérlet és menetjegy értékének 86, az elővárosi vasút és a helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlet, illetve jegy árának 80 százalékát köteles a munkáltató megtéríteni. Megfelelő tömegközlekedés hiányában, illetve ha a tömegközlekedést csak hosszú várakozással tudná igénybe venni a dolgozó, akkor az eddigi 3 forinttal szemben kilométerenként 9 forint költségtérítést adhat adómentesen a munkáltató. A személyi jövedelemadózásról szóló törvény január 1-jén életbe lépett változásai értelmében hatályát vesztette az a lehetőség, hogy a munkáltató a nevére szóló számla ellenében, a bérlet vagy jegy leadása nélkül is adómentesen számolhassa el ezt a juttatást. Ám a bérlet és jegy leadása mellett kifizetett költségtérítés minden esetben – tehát számla nélkül is – adómentes. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató maga vásárolja meg a bérleteket, illetve a jegyeket, és azokat a dolgozóknak természetbeni juttatásként adja.

Az új szabályokat július elseje után visszamenőlegesen is lehet alkalmazni. Igaz, csak abban az esetben, ha a dolgozó a korábbi hónapokban vásárolt bérleteit és menetjegyeit megőrizte, s ezt a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Az szja-törvény szerint továbbra is adómentesség érvényesíthető a helyi utazási bérlet ingyenes juttatása esetén. Ám ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a helyi bérletet a munkáltató veszi meg a nevére szóló számla alapján, és teljes egészében ellenérték nélkül adja, mint természetbeni juttatást. Helyi közlekedés esetén – szemben a helyközivel – a bérletszelvénnyel nem kell a dolgozónak elszámolnia, vagyis azt leadnia a munkáltatónak.

Ha valaki gépkocsival jár munkába, két lehetőség van a költségtérítésre. Az egyik adható, a másik jár. Ha a munkavállaló nem veszi igénybe a tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján, oda-vissza számolva kilométerenként 9 forint költségtérítést fizethet. Ám ha a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedéssel, akkor kötelező a kilométerenkénti 9 forint megfizetése a dolgozónak. Mozgáskorlátozottak esetén akkor is kötelező ez a rendelkezés, ha a munkába járás a közigazgatási határon belül történik.