Fel sem merült, hogy más lehetett az ékszertolvaj

Korábban felmerült, hogy még a nyári ítélkezési szünet előtt döntés születhet az ékszerlopási ügyben, ám a védők újabb bizonyítási indítvánnyal álltak elő. Tanúként hallgatták meg a bevásárlóközpontban található üzlet tulajdonosait, és az ügyvédek kérték, hogy csatolják be az akkori biztosítási szerződésüket.

A bűncselekmény még 1999 márciusára nyúlik vissza. A vádirat szerint ketten elterelték az eladó figyelmét, míg társai egy ismeretlen módon megszerzett kulccsal kinyitották az egyik vitrint, és jelentős mennyiségű ékszert loptak el. Kaiser, akit a móri perben már nem jogerősen bűnösnek ítéltek, ebben az ügyben a figyelő szerepét töltötte be.

Kiderült: az ékszerboltot nem érte kár. Az értékek ugyanis csak bizományban voltak náluk, a biztosító nem nekik, hanem a bizományba adónak fizetett. Az egyik védő gyanúsnak nevezte, hogy az ellopott ékszerek darabra megtalálhatók két szállítási levélen, amely igazolta, hogy az értékeket a rablás előtt nem sokkal vették. A tulajdonos úgy fogalmazott: fel sem merült, hogy nem a tolvajok vitték el az ékszereket.