A mosóporos kólától a szívatócéduláig

Nem új dolog, hogy az elsőéveseknek különböző beavatási szertartásokon kell átesniük. Ezek többnyire humoros és ötletes feladatok, ám időről időre előfordulnak megalázó, gusztustalan, vagy épp szexista túlkapások is. Néhány hete például Szanazugon, a Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának elsőéveseivel azt játszatták el, hogy ők valamennyien egy szanatórium lakói, úgy kellett viselkedniük, ahogy azt a szervezők által rájuk osztott szerepek megkívánták. Akiket kleptomániásként „diagnosztizáltak”, viszonylag jól jártak, mivel nekik csak zoknikat kellett lopniuk, de voltak ott „pedofilok” is, sőt, olyan is akadt, akit nimfomániásként nyíltszíni vetkőzésre ítéltek. Megpróbáltuk elérni a táborszervezőket, hogy megkérdezzük őket, milyen megfontolásból választották a közösségteremtésnek ezt a sajátos formáját, ám az Öntevékeny Csoportok Irodáját (ÖCSI) vezető Réti Ádám először visszahívást kért, később már fel sem vette a telefont.

Ez csupán egy a visszhang nélküli gólyatáborok közül, miközben előfordulnak ennél durvább esetek is. Egy évvel ezelőtt Szegeden például az elsőéveseknek a piszoárba állva kellett síelést imitálniuk, majd romlott ételekkel teli szemetesvödröt húztak a fejükre. Ebből már rendőrségi ügy lett, akárcsak abból a hevesi esetből, amikor a gólyáknak a lekváros-sós zsíroskenyérre mosószeres kólát kellett inniuk – emiatt egy lány kórházba is került.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a gólyatáborok célja kizárólag az újonnan érkezők megalázása lenne. Az ELTE Informatikai Karának gólyatáborában például a szervezők úgy kerülték ki a próbatételek jellegéből adódó alá-fölérendeltség csapdáját, hogy minden elsőévesnek adtak öt „szívatócetlit”. Ezeken különböző feladatok szerepeltek a fél lábon állástól a hold megugatásáig, s akinek ezt a fecnit az illető később odaadta, annak végre kellett hajtania az instrukciót. Tüske azonban senkiben sem maradhatott, mivel a cédula ezután a „szenvedő” fél birtokába került, aki szintén tovább adhatta azt valaki másnak. Ráadásul Nagy Levente táborvezető szerint arra külön figyeltek, hogy pozitív tartalmú feladatok is keveredjenek a többi közé: ilyen volt például az ágyba kérhető reggeli, vagy a sörre beváltható cetli.

Kapóra jöhet a tanároknak a diákok közti „szecskáztatás”

A gólyatáborok beavatásai egyszerre szolgálják a közösségteremtést és az erő demonstrálását – véli Bilkei Pál pszichológus. „A próbatételek során sohasem egyének, hanem végrehajtó és elszenvedő csoportok állnak szemben – mondta. – A módszer működik, mivel a közös megpróbáltatások képesek csapattá kovácsolni az egymás számára ismeretlen fiatalokat.” Ligeti György szociológus kijelentette: a felsőoktatásban a szexuális jellegű beavatások a jellemzőek, míg a durva megaláztatások inkább a középiskolákban gyakoriak. „Van néhány iskola, ahol a pedagógusok a tekintélyteremtés eszközét látják a diákok egymás közti kiszúrásaiban – jelentette ki. – Magam is tudok olyan intézményről, ahol létezik úgynevezett „szecskalista”, amelyre azok kerülnek fel, akiket bántani lehet. Ott a tanárok számára az az egyik fegyelmezési eszköz, hogy felíratják erre a gyereket…”