Milliárdos üzlet a magyar művér?

„Olyan, mint egy nyúlketrec: az állat nem tud kimenni belőle, de répát be lehet adni neki” - szemlélteti a végletekig leegyszerűsítve a művér felépítését Dr. Horváth István, egy félméteres hungarocell modellt mutogatva. "A nyúl jelen esetben a vér festékanyaga, a hemoglobin, a ketrece koleszterin molekulákból áll. A rács rései között pedig répa helyett szabadon áramolhat az oxigén illetve a szén-dioxid" – folytatja lelkesen rögtönzött kiselőadását az őszes hajú feltaláló.

A háta mögött a hegyvidéki lakás nappalijának sarkában lévő íróasztalt tompán világítják meg a délutáni napsütés fénysugarai. Az asztallapon kis üvegcsék fekszenek, bennük őrölt paprikára emlékeztető por, a mikroszkóp melletti nagyobb üveg pedig félig teli paradicsomlé szerű folyadékkal. A címkéken felirat: művér.

Harmincnyolc évet húzott le Horváth István az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben, ahol a szifilisszel és egyéb nemi úton terjedő betegségek kimutatásával kapcsolatos kutatásai során sokat foglalkozott a koleszterinnel is. Ez utóbbi anyag különleges tuladjonsága, hogy bár a szervezet képes az előállítására, lebontani azonban már nem tudja. Ráadásul a koleszterin minden szervezetben, állatban és emberben egyaránt megtalálható, ezért mindegyik gond nélkül befogadja, nem löki ki. A korábban kikísérletezett vérpótló szerek legnagyobb problémáját az jelentette, hogy rendszerint nagyon hamar kiürültek a szervezetből, mert a vese kiszűrte őket.

A magyar biológus kutató azonban rájött, hogy ha az oxigén és a széndioxid szállításáért felelős hemoglobint az előbb említett koleszterinmolekulákból összeállő ketrecbe csomagolják, akkor vörösvérsejt tulajdonságú lesz. Azaz képes lesz a gázcserét végző szerepét ellátni, ráadásul a szervezet sem löki ki. Magyarán természetes anyagokból mesterségesen előállított művért lehet így létrehozni. A nagy kunszt - ami egyben a találmány lényege - hogy sikerült a hemoglobint belerakni a 200 nanométer (a nanométer a milliméter milliomodrésze) átmérőjű koleszterin burokba. Hogy hogyan? Ezt még lapunknak sem árulta el a kutató. Pedig könyörögtünk.

A magyar művér az előbb említettek mellett még két roppant fontos tulajdonsággal rendelkezik. Egyrészt bármilyen vércsoportú embernek be lehet adni, másrészt porrá lehet alakítani, ami miatt nagyon sokáig tárolható. A vérporból az instant levesekhez hasonlóan lehet művért készíteni: csupán desztillált vízzel kell összekeverni. A magyar találmánnyal azokon az embereken lehetne segíteni, akiknek az életben maradáshoz azonnal szükségük van vérre, különben elvéreznek.

Dr. Horváth István

Született: 1938 május 1., Káptalanfa

Végzettség: Biológus tanári szakon, ELTE

Munkahelyek:

1962-től tanított Fóton, mellette a Származás- és Örökléstani Intézetben dolgozott

1966-tól nyugdíjbavonulásáig Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben kutatott

Hobbi: megújuló eneregiák, kertészet, rovásírás

Nagy haszna lenne a művérnek a mentőautókon, hiszen a baleseteknél a veszélyes sebesültek állapotát pillanatok alatt lehetne vele stabilizálni. A találmány óriási üzletet rejthet magában, ezt mutatja, hogy egy amerikai felmérés szerint egy valóban hatékony művérnek - és eddig úgy fest, hogy a magyar ilyen - évi 12 milliárd dolláros piaca lenne világszerte.

Horváth István elmondása szerint a közelmúltban elkezdték azokat az állatkísérleteket, amelyek során megállapítják, hogy mennyi ideig kering a művér a szervezetben. Az eddigi eredmények különösen bíztatók: hetek után sem látni annak a jelét, hogy kiürült volna a szervezetből. Bár az állatkísérletekre kapott néhány milliós állami támogatást a kutató, a következő lépcsőnek számító humánkísérletek elkezdésére legalább százmillió forintra és egy teljesen új laborra lenne szüksége. Elmondása szerint hiába ígért neki támogatást személyesen Gyurcsány Ferenc és Kóka János is, egy buznyákot sem kapott végül. Pedig a sikeres emberi kísérletek után nagyüzemi körülmények között lehetne hazánkban gyártani a művért. Percenként egy litert, szürkemarha hemoglobinjának felhasználásával.

A közelmúltban egy francia konszern 55 milliárd forintot ajánlott a tudósnak a kísérletek folytatásához, amit Franciaországban végeztek volna. Azonban ő nem adta el nekik a találmányát. Mint mondta, azt szeretné, ha a művérből Magyarország profitálna. A kutató nagy álma, hogy néhány éven belül minden egyes magyar mentőkocsiban legyen a találmányából, és életek ezreit lehessen megmenteni vele. A hazai mezőkön mindeközben a vérükért tenyésztett szürkemarha csordák legelnének, a szomszédságukban felhúzott üzemekben pedig futószalagról tonnaszám gurulna le a becsomagolt művérpor, amit a világ szinte összes országába exportálnánk.

Végzettség: Biológus tanári szakon, ELTE

Munkahelyek:

1962-től tanított Fóton, mellette a Származás- és Örökléstani Intézetben dolgozott

1966-tól nyugdíjbavonulásáig Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben kutatott

Hobbi: megújuló eneregiák, kertészet, rovásírás -->