Műsorvezetők a Parnasszus felé

Talán a véletlen hozta így, talán tudatos szellemi építkezés eredője, hogy a Magyar Televízió Híradója három népszerű műsorvezetőjének: D. Tóth Krisztának, Süveges Gergőnek és Pálffy Istvánnak is a napokban jelent meg, vagy lát napvilágot a könyve.

D. Tóth Kriszta: Lolával az élet című kötete az anyaság misztériumába enged bepillantást. Mindezt egy olyan család életében, ahol az angol férj lévén a különböző kultúrák, életfelfogások hatásai a lét minden területén, így a gyermeknevelésben is jelentkeznek. E különbségekből fakadnak a legmulatságosabb történetek is. A jól szerkesztett könyvben nem csak a sikeres élethelyzetek elevenednek meg, hanem a rossz döntések, és azok negatív következményei is. „Egy kicsit tartottam a kitárulkozástól – avat be a könyv műhelytitkaiba a népszerű műsorvezető. – A Híradó, mint műsor, alkalmas az elbújásra, hiszen nem a saját gondolatainkat tesszük közkinccsé. Ez a kötet viszont papírra vetett őszinte vallomás.”
 
Süveges Gergő a népes famíliájából fakadó rutinnal látott a családi sagához. A fentiekből is kiderül, a család krónikásai az anyák, a férj szemszögéből írottak jóval ritkábbak. Az Apa-kép-írás történetei az első lurkó megszületésével kezdődtek, s az óvodába menetellel zárultak. Közben újabb jövevények érkeztek, Süvegesék most várják negyedik gyermeküket. „Apává lenni nem nehéz, apának lenni, ez az igazi kihívás – ismertet meg egy másik nézőponttal Gergő. – Természetes, hogy a leírtak fontosak számomra, de egyben meglepő az is, hogy a visszajelzések alapján másoknak is örömet szereztem.”
 
Pálffy István nem először tör írói babérokra, Horvátország, Erdély és Csehország konyha-kultúra-kalauzai után május közepén Szlovákia lát napvilágot. A műveket az író egyedi látásmódja hamar népszerűvé tette. Pálffy szakít a beidegződött magyarság klisével, s a kultúrák párbeszédére helyezi a hangsúlyt, egy olyan viszonyra, amelyre lehet és kell építeni a népek együttélésében. „Az ember útja során akaratlanul is belefut családi élményekbe – osztja meg felvidéki barangolásainak egy epizódját Pálffy István. – Pálffy Jánost, a híres mecénást, Bajmóc urát még az első háború előtt felkereste nagyapám, hivatkozva a bizonytalan távoli rokonságra, és kérte, hogy támogassa tanulmányait a felsőkereskedelmi iskolában. Megenyhült a gróf szíve, s a felmenőből tanult ember lett. Az egykori nagylelkű segítség nélkül talán a család sorsa is másképpen alakul, és e könyv sem íródott volna meg.”