Hírek

2008.04.05. 16:32

Vegye már valaki észre, hogy jól állunk!

Nem tötyörgés folyik Pécsett, csak az Európai Kulturális Fővárosa (EKF) program szervezői igyekeznek betartani a szabályokat – véli Mészáros András, a Pécs2010 Kht. igazgatója, aki 2007 nyarán vette át a vezetést.

Mézes Gergely

– Újabb vezető távozott a héten az Európa Kulturális Fővárosa programból. Mit szól Czakó Zsolt arculattervező lemondásához?

– A bejelentés meglepett, a stílusa még inkább. Zsolttal jó emberi és szakmai viszony volt, elégedettek voltunk a munkájával. Az egészről annyit mondhatok: természetesnek tartom, hogy nem azt a vezetést kritizálja, amelyikkel a szerződést kötötte 2005-ben.

– Ezt megmagyarázná? A lemondás előtt a hírek arról szóltak, hogy havi 996 ezer forint illeti meg Czakó cégét, függetlenül attól, van-e munkája vagy sem.

– Én csak azt tudom mondani, amit az előbb. Munkával bőven elláttuk. A lemondásáról szóló e-mailjét délután negyed hatkor kaptam meg, de arról nem tájékoztatott, hogy a levelét a sajtónak is elküldte. A bejelentést követően az ügyvédje még tárgyalt a szerződéséről. Megállapodás előtt álltunk, nem voltak vitás kérdések közöttünk.

– Ő viszont azt állította, hogy fejetlenség, kapkodás, dilettantizmus uralkodik a menedzsmentben. Igaza volt, vagy tarthatók a vállalt határidők?

– Én nem minősítettem az ő munkáját, nem is értem, mi alapján alakult ki ez a nézete, hiszen nem látott bele a napi folyamatokba. A határidők pedig tarthatók. Semmit sem változtattunk a decemberi megvalósíthatósági tanulmányokban szereplő dátumokhoz képest, 2008 szeptemberében elkezdődik az első beruházás, a közterek és parkok rehabilitációja. Októberben indul a Konferencia és Koncertközpont építése, 2010 első felében már használhatóak lesznek ezek az intézmények. Március 15-én a Pécsi Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjét már az új konferencia- és koncertközpontban lehet tartani. 2010 tavaszán a Zsolnay Kulturális Negyed kulturális jellegű terei is elkészülnek. Azokat az épületeket, amelyeket az egyetem használ, csak június közepén adjuk át, ez azonban az egyetem kérése volt, előbb be akarják fejezni a szemesztert.

– És mi lesz a Nagy Kiállítótérrel?

Mészáros András

1979-1982-ig a Külkereskedelmi Főiskolára járt, ’94-től ’97-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara EU képviselője volt Brüsszelben. Angolul és franciául felsőfokon beszél. Kinevezéséig a British American Tobacco (BAT) kormányzati kapcsolatok igazgatója volt, 2007 júniusában az EKF főigazgatójává választotta a városi közgyűlés ellenszavazat nélkül.

– Bajnai Gordon miniszter úr ajánlására alapján a pécsi közgyűlés megváltoztatta a projektet. Bár mindenki úgy beszél róla, a Nagy Kiállítótér nem egy épületet jelent, hanem egy projektet, egy csomagot. Magába foglal egy új kiállítóteret (ezt a Zsolnay Kulturális Negyedben alakítjuk ki), a Káptalan utca, azaz a „Múzeum utca” kiállítótereinek felújítását és az utca rehabilitációját. Azzal, hogy a nagy kubatúra megszűnt, megmenekült a szabadtéri színpad, ahová az új épület került volna. Ami a pécsieknek nagyon fontos tér, mivel gyönyörű a kilátás onnan; az ott tartott előadásoknak a város adja a hátterét.

– Tehát nem építenek új kiállítóteret?

– Az eredeti koncepcióhoz térünk vissza, azaz lesz időszaki kiállításokra alkalmas, minden szükséges technikával felszerelt tér Pécsett, amely be tudja fogadni majd a Budapesten már megszokott, nagyszabású kiállításokat. Kompromisszumokat kellett kötnünk, az ésszerűség ezt diktálta.

– Ezek szerint Pécs lemondott az Antall-Lusztig modern képzőművészeti gyűjteményről.

– Az egy másik történet, nem tartozik az EKF-hez. A város szerint nem gazdaságos a kiállítás fenntartása. Tudom jól, hogy a kultúra kapcsán nem szívesen hallunk olyan szavakat, hogy fenntarthatóság, gazdaságosság, de nekünk ezt is figyelembe kell venni. Az Európai Unió előírja, hogy a városnak garantálnia kell 2010 után öt évig az elkészült épületek fenntarthatóságát. Ezért készíttettük el több mint 300 millió forintért a fenntarthatósági tanulmányt, amelyből kiderült, hogy a Konferencia és Koncertközpontból 4000 négyzetmétert vissza kell venni.

– Azt mindenki elfogadja, hogy szükség volt a tanulmányra, de miért kellett vele két és fél évet várni?

– 2007 júniusában neveztek ki főigazgatónak. És mivel mindent törvényesen szeretnénk csinálni, hónapokat vitt el a közbeszerzési eljárás. Felesleges ecsetelnem, hogy milyen rajtunk kívül álló tényezők hátráltatták a projektet.

Tudjuk akkor, hogy milyen épületek fognak megépülni, de hogy mi lesz bennük, annak még a körvonalait sem sejthetjük. A koncertszervezők azt mondják, egy nagyobb komolyzenei sztár fellépését évekkel előre le kell szervezni, mert betelik a koncertnaptáruk. 

– Nézze, Liverpool, az idei évben Európa Kulturális Fővárosa, 2006 novemberében jelentette be, melyek lesznek a legfontosabb kulturális programjai. 14 hónappal az év kezdete előtt! Ehhez képest mi is időben vagyunk.

– A liverpooliak 2006 novemberében kezdték el szervezni, vagy csak akkor ismertették a programot?

– Akkor vált publikussá. Azt tudom már, hogy Rost Andrea szívesen fellépne, és ő világsztárnak számít. Szerintem ezt a kérdést egy kicsit eltúlozzák a kritikusaink. A Művészeti Tanács április végére készíti el a kulturális koncepciót. Nekik kell azt is eldönteni, hogy milyen jellegű legyen a kulturális arculat, hogy milyen arányban legyen jelen hazai kultúra. Nem feltétlenül kell külföldi világsztárok importálásában gondolkodnunk, létrehozhatunk itt Pécsett is valami olyat, ami az egész világ számára emlékezetes marad.

– Mik a tapasztalatok? A korábbi városok melyik stratégiát alkalmazták?

– Nagyon vegyes, mindenhol mások az arányok. Essenről például még semmit nem tudni. Nem véletlen, hogy az unió monitoring bizottsága egyértelműen megállapította, hogy Pécs áll a legjobban a három város közül. Vegye már valaki észre, hogy jól állunk! És ezt nem csak mi állítjuk magunkról. Amikor a bizottság véleményét ismertettem az újságíróknak, láttam, csóválták a fejüket. Érdekes módon a siker nem jött át az országos médiában. A negatív hírek persze rögtön végisöpörnek. Nem állítjuk, hogy nincsenek nehézségek, de 2007 júliusa óta rendszerbe állítottunk dolgokat, törvényesen zajlik minden, és minden elkészül időre.

– Akkor a kommunikációval van a baj, nem? A negatív hírek túlsúlyban vannak: elmarad a Kórusolimpia, a négy tervezett megakiállítás, botrányosan távoznak a vezetők – hozzánk ezek a hírek jutnak el.

– Ragaszkodjunk a tényekhez. A kórusolimpia nem elmarad, egyszerűen nem Pécset választották a szervezők. Ez szíve-joga, de tényszerűen ennyiről szól a történet. A kiállításokról pedig annyi igaz, hogy mivel még nincs kulturális koncepció, nem állíthatjuk, hogy elmaradnak a megatárlatok. Nem született erről döntés. A kommunikációt ért kritika jogos, örömmel mondhatom, hogy nemsokára közel kétmilliárd forintunk lesz rá. Mi is a piacról élünk, meg kell venni a felületeket. A nehézséget az okozza, hogy az előkészítő fázisban vagyunk, és ebből nehéz látványos eredményeket felmutatni.

– Talán, ha legalább egy építkezésnek nekiálltak volna már, az segítene.

– Mégcsak az hiányozna! Mint minden projekt ez is három részből áll: kétharmad az előkészítésből, egyharmad a megvalósításból. Mindenki azt hiszi – talán mert az elején így lett beállítva – hogy ez a projekt az épületekről szól, pedig egyáltalán nem. De érthető, hogy a lakosság szeretné látni az első kapavágást. Csakhogy az unió szabályai kimondják: nem lehet addig megkezdeni egy  beruházást, amíg a pénzügyi forrásra a pályázatot ki nem írták, és azon nem nyertünk. Ha bármibe belekezdünk, mondjuk, megbízunk egy céget, hogy kezdjen neki a tereprendezésnek, elesünk az uniós forrásoktól. A pénzügyi alapot viszont még nem írta ki a magyar kormány, így nem is pályázhattuk meg. Jó lenne a végre mindenki megértené: nem tötyörgés megy Pécsen, hanem be kell tartanunk a szabályokat.

– Mennyi látogatóra számítanak 2010-ben? És kikre?

– Egy év alatt körülbelül egymillió főre. Úgy gondoljuk, hogy egyszerre érkezik majd hozzánk a jómódú nyugati értelmiségi, a fesztivállátogató diák és a kevésbé tehetős középréteg. Nyolcvan százalékuk országhatáron belülről.

– Megvalósul valami a lakossági ötletpályázatokból?

– A lakossági ötleteket megkapták a tervezők, amit ők jónak láttak, beépítették a tervbe. Volt olyan ötlet, hogy a gyalogátkelőket fessék Vasarely-mintára! Tudja, legyenek olyanok, mint híres kép a két egymásba kapaszkodó zebráról. De ez nem ilyen egyszerű, hiszen meg kell felelni az előírásoknak. A hatóságok szerint a zebra az gyalogátkelő, meghatározott csíkszélességgel, hosszúsággal. Talán megpróbálhatjuk mellé festeni a képet. Lesz egy időszerkezet, a VelociPécs, ami vissazfelé számolja az időt, és még sorolhatnám.

– Honnan lesz az önkormányzatnak erre pénze? Hogy 2010 után is működtetni tudják?

– Öt évre biztosan lesz. Erre garanciát vállalt a megye és a város. Ha ezt nem tartják be, az Európai Unió visszakéri a pénzt. Tehát ez nem játék.

– Azt rebesgetik, hogy Pécs éppen azért adja el az ingatlanait, hogy finanszírozni tudja az EKF-et.

– Ezek olyan objektumok, amelyektől már régóta szeretett volna megszabadulni Pécs. Úgy tűnik, a kényszer jó motiváció, hiszen sikerül pénzzé tenni a magasházat és az egykori laktanyát is.

– Kávét iszik, és energiaitallal öblíti le. Nem feszíti kicsit túl a tempót?

– Amikor igent mondtam a feladatra, tudtam, mire vállalkozom. Most Pécsett élek, minden reggel hétkor már bent vagyok az irodában, és gyakran este 10-ig, 11-ig ott vagyok, hetente többször járom meg az utat Budapest és Pécs között. Ez a munka ezzel jár. A családom Törökbálinton él, ha Pesten járok, adok egy puszit az ötéves lányomnak, és megyek vissza Pécsre. A feleségemnek el tudom magyarázni, de egy ötéves gyerekkel már nehezebb megértetni, miért van folyton távol az apukája. Egyébként éppen 2010-ben leszek ötven éves, utána majd lazíthatok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!