Hírek

2008.05.17. 15:34

Gödörben ünnepelt a képregényszakma

A képregényt ünnepelték a hétévén a fővárosban. A szakma képviselői szerint a műfaj a reneszánszát éli, és a mostani fellendülés csak a kezdet.

Hegedűs V. Rita

„Mi mutatná jobban a magyar képregények sikerét, mint hogy ma már megéri hamisítani őket” – mondta lapunknak Kozma Péter, az egyetlen hazai képregényekkel foglalkozó galéria, a kArton vezetője.  A galériát 2001-ben alapította, akkor azt mondta: ha már egyetlen jó képregény létrejön miatta, már megérte. Azóta a műfaj megdöbbentő reneszánszát éli, amit számokkal is alá tud támasztani. A 67 milliárd forint összforgalmú hazai könyvpiac 30 milliós szeletét a képregények adják. „Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de az évtized elejéhez képest óriási a növekedés. Ráadásul még mindig jobban állunk, mint a magyar foci" – tette hozzá nevetve.

A sikeren felbuzdulva rendezték meg a ma záró 4. Magyar Képregényfesztivált az Erzsébet téri Gödör Klubban. Szombaton adták át Alfabéta-díjakat az előző év legjobb új magyar képregényeinek négy kategóriában. A Kép-regény szekció díjazottja, A Gemini-jelentés alkotója, Fazekas Attila azt mondja, 1972 óta készít képregényeket, de soha ennyit nem kellett dolgozni ahhoz, hogy a képregényrajzolásból meg lehessen élni a nevetségesen alacsony honoráriumok miatt. Olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a Csillagok háborúja, vagy a Ben Hur.

„Nyugaton minden munkafázisra külön ember van: kihúzó, színező, keretező, szövegíró. Majdnem egy rajzfilmstúdiónyi stáb jön össze egy munkára. Itthon más a helyzet, mindent én csinálok, még a kereteket is én vonalazom meg. Sokszor a forgatókönyvet is én írom.”

Abban azonban minden szakmabeli egyetért, hogy jelenlegi fellendülés csak a kezdet. Ha akkora sikerre már nem is számítanak mint nyolcvanas években a Csillagok háborúja volt – 700 ezer példányban fogyott el – az jó jel, hogy az idén már megérte a Könyvfesztiválon saját standot építeni. Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke elmondta, Franciaország Európában igazi képregénynagyhatalomnak számít, volt olyan év, amelyben a könyvkiadás volumenét meghaladta a képregény-kiadás. Elmondta, jelenleg csak a Rejtő Jenő újrakiadások piacképesek a magyar munkák közül. Az összes többi nehezen boldogul, vagy be sem jut a könyvesboltokba. „Mára a szakma felparcellázódott, kis kiadók működnek egy szűk piacon” – tette hozzá.

Az elnök szerint a műfajnak sokat ártott az a közkeletű vélekedés is, hogy a gyerekek a könyv helyett olvasnak képregényt. „Ez egy saját eszközrendszerrel rendelkező önálló művészeti ág. Nem igaz az, hogy az analfabétáknak szól" - mondta Bayer. Erre utal a magyar szakma legrangosabb elismerésének, az Alfabéta-díj az elnevezése is. A díjat az idén Fazekas Attila mellett Gáspár Tamás, Szabó Jenő (Parlamenti túlóra), Kovács Péter (Az ötödik napon) és Haragos Péter (Strip) vehette át.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!