Gödörben ünnepelt a képregényszakma

„Mi mutatná jobban a magyar képregények sikerét, mint hogy ma már megéri hamisítani őket” – mondta lapunknak Kozma Péter, az egyetlen hazai képregényekkel foglalkozó galéria, a kArton vezetője.  A galériát 2001-ben alapította, akkor azt mondta: ha már egyetlen jó képregény létrejön miatta, már megérte. Azóta a műfaj megdöbbentő reneszánszát éli, amit számokkal is alá tud támasztani. A 67 milliárd forint összforgalmú hazai könyvpiac 30 milliós szeletét a képregények adják. „Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de az évtized elejéhez képest óriási a növekedés. Ráadásul még mindig jobban állunk, mint a magyar foci" – tette hozzá nevetve.

A sikeren felbuzdulva rendezték meg a ma záró 4. Magyar Képregényfesztivált az Erzsébet téri Gödör Klubban. Szombaton adták át Alfabéta-díjakat az előző év legjobb új magyar képregényeinek négy kategóriában. A Kép-regény szekció díjazottja, A Gemini-jelentés alkotója, Fazekas Attila azt mondja, 1972 óta készít képregényeket, de soha ennyit nem kellett dolgozni ahhoz, hogy a képregényrajzolásból meg lehessen élni a nevetségesen alacsony honoráriumok miatt. Olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a Csillagok háborúja, vagy a Ben Hur.

„Nyugaton minden munkafázisra külön ember van: kihúzó, színező, keretező, szövegíró. Majdnem egy rajzfilmstúdiónyi stáb jön össze egy munkára. Itthon más a helyzet, mindent én csinálok, még a kereteket is én vonalazom meg. Sokszor a forgatókönyvet is én írom.”

Abban azonban minden szakmabeli egyetért, hogy jelenlegi fellendülés csak a kezdet. Ha akkora sikerre már nem is számítanak mint nyolcvanas években a Csillagok háborúja volt – 700 ezer példányban fogyott el – az jó jel, hogy az idén már megérte a Könyvfesztiválon saját standot építeni. Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke elmondta, Franciaország Európában igazi képregénynagyhatalomnak számít, volt olyan év, amelyben a könyvkiadás volumenét meghaladta a képregény-kiadás. Elmondta, jelenleg csak a Rejtő Jenő újrakiadások piacképesek a magyar munkák közül. Az összes többi nehezen boldogul, vagy be sem jut a könyvesboltokba. „Mára a szakma felparcellázódott, kis kiadók működnek egy szűk piacon” – tette hozzá.

Az elnök szerint a műfajnak sokat ártott az a közkeletű vélekedés is, hogy a gyerekek a könyv helyett olvasnak képregényt. „Ez egy saját eszközrendszerrel rendelkező önálló művészeti ág. Nem igaz az, hogy az analfabétáknak szól" - mondta Bayer. Erre utal a magyar szakma legrangosabb elismerésének, az Alfabéta-díj az elnevezése is. A díjat az idén Fazekas Attila mellett Gáspár Tamás, Szabó Jenő (Parlamenti túlóra), Kovács Péter (Az ötödik napon) és Haragos Péter (Strip) vehette át.