Roma-rendőr affér: Még nem tudni, ki az áldozat

Az ügyész és az ügyvéd vérbeli jogászi pengeváltását hozta a tegnapi tárgyalási nap a Hevesi Városi Bíróságon, ahol csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádjával tart a büntetőeljárás hét helyi lakos, B. Csaba, B. László, B. Sándor, B. Rudolf, B. József, L. Mónika és H. Zita ellen. Mint arról már többször beszámoltunk, az összetűzés a vádlottak és a rendőrségi kommandósok között egy igazoltatás kapcsán robbant ki több mint három éve a dél-hevesi városban rendezett búcsún.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A vád képviselője bizonyítottnak látja a vádlottak bűnösségét. A védő szerint védencei inkább áldozatok. Fotó: Ötvös Imre
[/caption]

A perbeszédek során a vád képviseletében dr. Kiss Angelika ügyésznő fenntartotta az eredeti vádat, mert szerinte a bizonyítékok a hét terhelt bűnösségét igazolják. A tanúvallomások azt támasztják alá, hogy a vádlottak hangoskodása, az igazoltatásnak történt ellenszegülése, majd az egyenruhásokra való támadása váltotta ki azt az intézkedéssorozatot, amelynek során megbilincselték, majd a helyi kapitányságra előállították őket. Hangsúlyozta, hogy a vád tanúinak elmondásai a lényeges kérdésekben azonosak voltak a sértett hatósági személyekével, és megcáfolták a vádlottak védekezését. Álláspontja szerint a terheltek hozzátartozói is ellentmondásosan nyilatkoztak a bíróságon, helyenként életszerűtlen túlzásokba bocsátkoztak. Az ügyésznő felhívta a figyelmet: a kommandósok intézkedése megfelelt a rendőrségi törvény előírásainak. Súlyosító körülményként rótta fel, hogy a történtek felzaklatták a közvéleményt, a vádlottak másokban riadalmat, megbotránkozást keltettek. Végül próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

A B. Csaba és társainak védelmét ellátó dr. Magyar Elemér hosszú védőbeszédében kiemelte: – A bíróság akkor ítélkezhet egy büntetőügyben, ha nincs kétsége afelől, hogy minden úgy történt, ahogy azt a vádirat tartalmazza. A hároméves harcból számára az következik, hogy a vádlottak bűnösségét nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Úgy vélte, hogy a vád kiválogatta a terhelő bizonyítékokat, miközben a pártatlan tanúk – a főszervező, a büfés, a mutatványos, a munkavédelmi felügyelők – nem igazolták a vádiratban foglaltakat. Kifogásolta, hogy a nyomozó ügyészség magukkal az ügyben sértett rendőrökkel végeztette el a helyszíni szemlét. Az ügyvéd részletezte a rendőrök bizonytalan, egymásnak is ellentmondó bírósági nyilatkozatait. Kiemelte, hogy az érdektelen tanúk zöme nem szólt üveg- vagy székhajigálásról, aki igen, az is csupán söröspoharat emlegetett. Mindezek alapján jelentette ki, hogy védencei nem elkövetői, hanem áldozatai a 2007-es búcsúban bekövetkezett bűnténysorozatnak. Azt kérte, hogy a bíróság bizonyítékok hiányában mentse fel a vádlottakat.

Ítélet előtt: kétségek között

A kívülálló számára egyszerű megítélésűnek tűnhet ez az ügy. Holott nem lehet könnyű a döntés részben a tanúvallomások közötti ellentmondások, részben amiatt, hogy a történtek óta viszonylag hosszú idő eltelt, és ez alatt megkopott az emlékezet is. Ám az ügynek a határozat majdani jogerőre emelkedése után is lehet folytatása, csak másik szemszögből, hiszen a mostani vádlottak pótmagánvádat adtak be a jelenlegi sértettekkel szemben...

A perbeszédek ezzel nem zárultak le, hiszen előbb az ügyésznő kapott lehetőséget viszontválaszra, majd a védő reflektálhatott.


A bíró ítélethozatalig elnapolta a tárgyalást

Dr. Dobrozsi Gabriella bírónő kérdésére mind a hét vádlott határozottan kijelentette, hogy az ellenük felhozott vádban ártatlanoknak tartják magukat, mert nem követték el a terhükre rótt bűntényt, éppen ezért a felmentésükért folyamodtak a bírósághoz. A bírónő az ítélet meghozataláig a tárgyalást elnapolta.

A vád képviselője bizonyítottnak látja a vádlottak bűnösségét. A védő szerint védencei inkább áldozatok. Fotó: Ötvös Imre -->