2010.10.19. 17:52
A múlt emlékeit is mentik a vízügyesek
A Közép-Tisza vidékén szinte minden kilométeren van vízügyi emlékhely. Megmentésüket, őrzésüket a múzeumi és vízügyi szakma közösen végzi. Országos találkozójuknak Kisköre adott otthont.
Egyre nagyobb figyelem övezi a vízügyi emlékhelyeket, az ember és a természet évszázados küzdelmének mementót állító technikai vagy történeti emlékeket. Ezért is volt jelentősége annak, hogy a vízügyes múzeumi összekötők idei tanácskozásának a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövízig) adott otthont. A kiskörei szakaszmérnökségen megrendezett kétnapos fórumon, amelynek egyik szakmai segítője a Duna Múzeum volt, áttekintették a technikai, tudományos, helytörténeti jelentőséggel bíró vízügyi emlékhelyeket.
[caption id="" align="aligncenter" width="344"] A résztvevők hajókiránduláson keresték fel az óhalászi szigetet, ahol megkoszorúzták az emlékhelyet. Fotó: Ötvös Imre
[/caption]
Lovas Attila, a Köti-kövízig igazgatója úgy fogalmazott: egyre több történeti anyag lát napvilágot és egyre többen érzik úgy, hogy a napi munka mellett szükség van a múlt emlékeinek megmentésére.
A Közép-Tisza vidékén a vízügyi múltmentés 1999 óta van erőteljesen jelen. A legnagyobb árvízszinteknek a Köti-kövízig táblákat készíttet, amelyeket a helyi önkormányzatok helyeznek el. Léteznek árvízi emlékművek is, például Tiszasason és Szelevényben. A figyelmes szemlélők találkozhatnak beruházásokhoz kapcsolódó emlékekkel, helyreállított régi ipari létesítményekkel is. Ilyen a mirhói szivattyútelep, amelynek építését 1905-ben kezdték és 1907-től működik. A mai napig szerepe van a belvízi védekezésben, hiszen 2000-ben is jó szolgálatot tett.
A vízügyes szakma hely- és ipartörténeti értékmentése a napi gyakorlatban is tetten érhető. Érdekes példa a tavasszal az óhalászi szigeten felavatott emlékhely is, amely a mai Újlőrincfalva elődtelepülésének, az 1876-os árvíz által romba döntött Tisza-halásznak állít emléket. Erről tartott előadást Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök, aki az egykori szolgáltató település, a későbbi egri püspökség halászfalujának történetét mutatta be.
A vendégek megtekintették a szigetet is, ahol továbbgondolták az ottani, a turisztika és az idegenforgalom szolgálatába állítható lehetőségeket.
További érdekességek a szerdai Heves Megyei Hírlapban olvashatóak.