A túléléshez a Tisza-tó kotrására van szükség

A Tisza-tó vízgazdálkodásának jelene és jövője volt a téma a minap tartott kiskörei fórumon. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) rendezvényén a jelenlévők képet kaphattak a sokféleképpen hasznosított tó mai adottságairól, s néhány tervről is, igaz, ezekről kevesebb szó esett.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Minden nap gondozni kell, különben meghal a Tisza-tó. Munkában a kotróhajó Fotó: Mészáros János
[/caption]

Horváth Béla, a KÖTIVIZIG főmérnöke felelevenítette, hogy a tó építését már 1937-ben elhatározták, de csak 30 évvel később kezdték el megvalósítani, feltölteni pedig csak 1973-ban. A jövőben meg kell találni az egyensúlyt a hasznosítási módok között.

Ezekről viszont már Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök beszélt, megemlítve, hogy ma első helyen a mezőgazdaság áll, majd ezt követi a turizmus, a természetvédelem, a villamosenergia-termelés, végül a hajózás. Megemlítette, a tó feltöltését négy ütemben képzelték el, de csak a másodikig jutottak 1978-ban, ekkor érték el a 700 centiméteres felvízszintet a duzzasztóműnél. A következő a 850 centi lett volna, de csak 725-ig jutottak, a negyedik ütem, a 920 centiméter pedig valamikor a távoli jövőben valósulhatna meg, ha elkészülne a csongrádi vízlépcső is.

Fejes Lőrinc beszélt a természeteshez hasonló vízjárás alkalmazásáról, s arról is, hogy jó ötlet volt a nyári vízszintet idén is 740-750 centiméterre emelni, hiszen aszály volt, augusztus közepén megdöntötték a negatív vízállásrekordot (-322 centiméteres alvízszint Kiskörénél) a tározó alatti szakaszon.

Jó minőségű a Tisza-tó vize

A fórumon szó volt a vízminőségről is. Az előadást tartó szakemberek elmondták, mind a négy medence vize jó, illetve kiváló a kémiai szennyezők szempontjából, a halak életéhez megfelelő, s fürdésre pedig kiváló minősítésű. Biológiai szempontból a tó többnyire kiváló, a biodiverzitás nagy. Az élő Tiszában viszont a halak életkörülményei csak közepesek, mert a kiváló ívóhelyek "degradálódtak", s fejlődött a horgászat is. A madaraknak ideális a környék. A cél, hogy a tónál megőrizzék a tározó biodiverzitását, a nyílt vízfelület mostani, hatvan százalékos arányát, hogy ne mocsarasodjon el a terület.

- Az 1993-ban született kormányhatározat 20 évig szabályozta a tó működését, de új még nem készült. Reméljük, jövő januártól új rend szerint működhetünk, a természetes vízjáráshoz közelítő üzemmel, magasabb vízszintekkel, amelyekről saját hatáskörben dönthetnénk, nem kellene külön engedélyt kérnünk – mondta Fejes Lőrinc, aki azt is várja, hogy a következő években uniós forrásból nagyszabású műtárgy-rekonstrukcióra is lesz lehetőség, lesz egy újabb komplex Tisza-tó program, elkészül a Jászsági Főcsatorna a Zagyváig, vagy legalább annak első üteme. További árvízvédelmi fejlesztésekre is szükség volna, de folyamatos, biztonságos üzemre és a hasznosítókkal való együttműködésre is.

Négy medence, sokféle kikapcsolódás

Turisztikai szempontból egyre jelentősebb a tó vidéke, főleg az öko- és a horgászturizmus miatt. Szabó Lajos, a Magyar Turizmus Zrt. menedzsere elmondta, tovább erősödhet a tó népszerűsége a biciklisek körében, hiszen nemsokára elkészül a tiszafüredi kerékpáros centrum is. A cél, hogy Debrecen és Eger közt kerékpárút épüljön. Jó volna, ha fejlődnének a szálláshelyek, főleg a kempingek. Jelenleg a magánszálláshelyek uralják a piacot. A tó négy medencéje különböző kikapcsolódást kínál, ezt meg kell őrizni a későbbiekben is. Erősíteni kell a kapcsolatot a Tisza lentebbi és fentebbi szakaszaival, amelyek most méltatlanul mellőzöttek.

Háfra Mátyás, a KÖTIVIZIG osztályvezetője szerint az elmúlt időszak több intézkedése (hulladéklerakók rekultivációja, szennyvízprojektek) hasznosak voltak, de ezeket folytatni kell. Úgy véli, a környéken szükség volna a mezőgazdasági területek művelési ágának megváltoztatására annak érdekében, hogy a tápanyagot és a vizet visszatartsák. A településeken pedig a csapadékvíz-gazdálkodást kellene bevezetni, a tisztított szennyvizet pedig nem a tóba, hanem az alvízbe vezetni. Háfra a tervek közt említette a vízfolyások és az állóvíz mellett vízvédelmi pufferzónák, illetve szűrőmezők (átemelők, befogadó csatornák) kialakítását.

Tavaly csúcson volt a vízerőmű

Kiskörén működik az ország legnagyobb, 28 megawattos vízerőműve. Ötvös Pál, a működtető Tiszavíz Kft. ügyvezetője kifejtette, ritkaság, de nekik van 2030-ig szóló elfogadott stratégiai tervük. A tavalyi évük rekordot hozott, 147,5 ezer megawattóra áramot termeltek, egész évben működtek. Előfordul azonban, hogy fél évig nem, például, ha árvíz van, de most az aszály miatt a négyből csak egy turbina üzemel. Megjegyezte, az erőművet 920 centiméteres felvízszintre tervezték, így örülnének, ha a jövőben is engedélyeznék a plusz 5-10 centis vízszintemelést. Ők maguk nem kezdeményezik a duzzasztási szint növelését, alkalmazkodnak.

Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. vezetője a fórumon hozzászólásában hiányolta azt a megállapítást, hogy egy eleve sekély víztározóról van szó, amely az elmúlt negyven évben folyamatosan töltődött, s már eljutott öreg állapotába. Már minden nap gondozni kell, különben meghal. A pénzt nemcsak szállodákra, kempingekre, hanem a tó megmentésére kell fordítani, ennek kulcsa a kotrás. Ahol most alaposan belenyúltak a mederbe, ott 20-30 évre biztosítva van a holtágak léte. Ez ellen a természetvédők sem szólhatnak.