Közélet

2015.08.02. 17:33

„Az érdekelt, ahogy a madarak repülnek odakint”

Évek óta minden nyáron a vár tövében alkot egy fiatal lány, Buzsik Mária Gréta, aki karikatúráival sokak számára szerzett már vicces és maradandó emlékeket.

Juhász Henrietta

Most azonban ő mesélt arról, milyen út vezetett idáig és mi mindent élt át az itt töltött nyarakon.

– A 25 centis tűsarok egyeseknek sokszor gondot okoz: akadnak olyanok is, akik a macskakövek letevőit teszik felelőssé. A múltkor egy családi drámába csöppentem: sírás, kiabálás: mindez előttem zajlott – meséli nekünk Buzsik Mária Gréta, aki idén már harmadik éve készít karikatúrákat a vár tövében. Nem csupán az ott töltött időről, hanem az előzményekről is kérdeztük őt: arról, hogy milyen út vezette a művészet világába.

– A rajz szeretete nagyon mélyen gyökerezik, bár érdekes, hogy óvodás koromban annyira nem kedveltem: mindenki, mikor elballag, kap egy mappát a rajzaival, nos hát az enyém jó vékony volt – viccelődik, majd tovább mesél korai élményeiről.

– Mindent csináltam órán, csak azt nem, amit kellett: matekon is rajzolgattam, mert engem az érdekelt, ahogy a madarak repülnek odakint. A pozitív visszajelzéseknek köszönhetően kikristályosodott, hogy művészeti szakközépiskolában szeretnék tovább tanulni. Elektronikus grafikusnak tanultam: nagyon magas óraszámban tanultuk a rajzot, sokat fejlődtem – tudjuk meg a fiatal lánytól. Időközben talált magának egy másik „nagy szerelemet” is, az úszást, ám mivel elmondása szerint későn kezdte el, így az megmaradt számára hobbinak. A kazincbarcikai művészeti szakközépiskola után úgy döntött, Egerben folytatja tanulmányait.

– Szó szerint és jó értelemben, de leesett az állam, amikor beléptem az egri rajz tanszék ajtaján. A kedvencem a művészettörténet volt Nagy T. Katalin tanárnővel, ő lett később a konzulensem is – osztja meg velünk Mária, aki ezt követően felelevenít egy kedves történetet a múltból. – Molnár László József volt a mesterem, aki nagyon szemléletesen tudta körülírni a rajzokat. Még az első órák egyikén nem ment olyan jól a tónusozás, amit egy férfi has rajzon alkalmaztam. Ő odaállt mellém és furcsa arckifejezést vett fel, majd megjegyezte: „nem is tudom, mihez hasonlít ez a tónusozás..., látott már maga rühös kutyát?” Nem vettem sértésnek, inkább jót nevettem rajta. A csoporttársak, a képzés, a rajz tanszék hangulata magával ragadó volt. Szeretném is folytatni a mesterképzésen – mondja, majd áttérünk arra, miért döntött úgy, hogy szerencsét próbál Egerben karikatúráival.

– Sokat jártunk a Balatonra nyaralni a szüleimmel, ahol láttam, hogy kint rajzolnak, karikatúrákat készítenek emberek. Megdobogtatta a szívemet a látvány és arra gondoltam, mekkora bátorságra van szükség ehhez. Aztán egy nap az egyik csoporttársam, Ildi motivációjának köszönhetően döntöttem: következő nyárra megrendeltem a rajzlapokat, elintéztem az engedélyt. Ennek már harmadik éve – kalandozunk el a múltban Máriával, aki a kezdetekben családtagjain és barátain gyakorolta a karikatúra rajzot. – Először a Széchenyi úthoz ültem, de rájöttem, ott nem jó, mert bár mindig rengetegen vannak, de zömében egriek, akik az ügyeiket intézik. Ekkor költöztem át a vár elé, ahová már nagyon sokan jöttek: magyarok, külföldiek, lengyelek, osztrákok.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Buzsik Mária Gréta az egri vár tövében készíti karikatúráit Fotó: Berán Dániel
[/caption]

Azt is elárulja, hogy manapság 10 perc alatt elkészül egy rajzzal. Nem klasszikus értelemben vett karikatúrákat készít: a vicces, visszafogottabb rajzokat kedveli. Megmosolyogtató történetekből nincs híján: egyszer például egy kopasz férfi kérte tőle, hogy rajzoljon neki hajat. A gyorsaság fontos számára, különösen azért, mert a nagy hőségben nem szeretné, hogy az embereknek sokáig kelljen előtte ülniük.

Az erőteljes vonalakat kedveli Mária
Buzsik Mária Grétát arról is kérdezzük, a karikatúra mellett milyen képeket készít és milyen eszközöket használ. – Akrillal szeretek dolgozni, mert ahogy szárad, van egy tompa fénye, ami nagyon tetszik: elegánsabbá varázsolja az alkotást. Olajjal is festettem már, de az nagyon nehezen szárad, akvarellezni is ritkán szoktam. Szeretek tanulmányrajzokat készíteni: minden abban tornyosul ki, hogy hogyan tud valaki embert rajzolni. Kezdtem minél kisebb részleteket kiemelni a modellekről. Kedvelem az erőteljesebb vonalakat, Egon Schiele szecessziós művész vonalaihoz tudnám hasonlítani – sorolja Mária Gréta, akivel idén és tervei szerint jövő nyáron még találkozhatunk a vár tövében.

Ezek is érdekelhetik