Úgy tűnik, hogy az egriek se nagyon ismerik a pasa sátrát

Eger Részlet egy olvasói levélből: „Kedves vendégeink érkeztek a közelmúltban egyhetes nyaralásra. Mivel gyerekekkel jöttek, büszke egriként természetesen meginvitáltam őket a várba egy sétára. Én magam is régen jártam fent, tehát gondoltam, kipróbáljuk az újonnan átadott várfalsétányt is. Sajnos csalódás ért bennünket. Mivel úgy tudtam, hogy a Dobó utcából a pasa sátor mögül is el lehet indulni, így ott parkoltunk le az autóval. Már itt kezdődtek a gondok, mivel szűk utcácskában egymást érték a várakozó autók. Míg helyet kerestünk a környéken, meglepve tapasztaltam, a török kávézók hangulatát idéző sátor mögött tágas parkolórész tátong üresen, lezárva.

A sátor személyzetét is megkérdeztem, mi az oka, hogy az autók nem ott parkolnak, ám nem tudtak választ adni. Gondoltam, amolyan hangulatoldóként beülünk a sátorba egy frissítő teát inni. Barátaink és különösen a gyerekek el voltak ragadtatva a különleges helytől, mi felnőttek pedig azon csodálkoztunk, hogy az előtte lévő török-magyar barátság tér környéke vajon miért ily elvadult. A sátorral szemben például egy hatalmas, málladozó tűzfal meredezik. Érdekelne bennünket, ki üzemelteti a sátrat, illetve ki a felelős azért, hogy a környék ilyen elhanyagolt.”

Levélírónk kérdéseivel megkerestük Orosz Gábornét, a Török-Magyar Baráti Társaság alelnökét, egyben a sátor üzemeltetőjét. Tőle megtudtuk, hogy rengeteg bosszúságot okozott számára a késve átadott turisztikai attrakció (vársétány). Elmondta, hogy egy nyertes pályázat segítségével kezdett neki a vállalkozásnak. A teveszőrből készült sátor, a berendezések Törökországból érkeztek, ám a közművek elhúzódó kiépítése miatt csaknem egy évig egy raktárban álltak. Végül 2014. augusztusában megnyílt a hely, de nem sokáig örülhettek, ugyanis a sátor környékét teljesen ellepték a parkoló autók, elállva a bejáratokat, letiporva a kiültetett növényeket.

Eredetileg a vársétányhoz szervesen kapcsolódó turisztikai attrakcióként funkcionálna a hely, azonban ezt számos tény akadályozza. Ilyenek a parkolás megoldatlansága, a környéken lévő áldatlan állapotok (egy műemléki épület lepusztult tűzfala). Úgy fogalmazott, hogy jelen körülmények között a pasa sátor csak nagy veszteségekkel üzemeltethető. Azt is sajnálatosnak tartja, hogy amíg az elmúlt egy év alatt számos külföldi és magyar televíziós műsor és újságcikk foglalkozott ezzel az egyedülálló létesítménnyel, addig az egriek többsége még a helyét sem ismeri, de ha tudja is, merre található, megközelíteni nem tudja.

A kérdéseinket eljuttattuk az egri városvezetésnek is. Megkérdeztük, miért nem használható a pasa sátor mögött kialakított parkolórész? Van-e terv arra, hogy a város tulajdonában lévő, a területet határoló épületnek legalább a homlokzati és a tűzfal részét rendbe tegyék. A helyhatóság válaszát keretes írásunkban olvashatják. (A parkolással, a sétánnyal külön cikkben foglalkozunk – A szerk.).

A beruházás türelmet igényel
A válaszban az áll: az egri önkormányzat 2013. januártól vette fenntartásba a Dobó István Vármúzeumot, a vár működtetésére, fejlesztésére nyert projekttel együtt. A vár ingatlan-együttesét idén vette tulajdonba a helyhatóság. Így az előző évtizedekben kialakult ingatlan-állapotokat az önkormányzaton számon kérni  igazságtalan lenne. A kormány az elmúlt években többletforrásokat biztosított a több mint 2 milliárd forintos fejlesztéshez. A beruházás minden érintettől türelmet, megértést, rugalmasságot igényel. A szóban forgó műemléki épület nemrég került a város tulajdonába, így annak sorsáról később születik döntés.