Ezt gondolják az egriek az Oscar-díjas kisfilmről

Beírta magát a filmtörténelembe a magyar rendező, Deák Kristóf Mindenki című alkotása. Az Oscar-díjról és a filmről Heves megyei filmes szakembert is kérdeztünk, valamint érdeklődtünk az Eszterházy Károly Egyetem mozgóképes hallgatóitól is, nekik miért tetszett a film.

Deák Kristóf Mindenki című alkotása a legjobb élő szereplős kisfilmek kategóriájában tudott győzni. Közismert, hogy ebben a kategóriában nemhogy nyerni, a Mindenki előtt még jelölésig sem tudott eljutni egyetlen magyar produkció sem. A légy 1981-es és a Mephisto 1982-es győzelme után ismét megtörtént, hogy egymás utáni két évben ítéltek oda Oscart magyar filmnek.

Az idei 89. Oscar-gála azonban nem ért véget baki nélkül. Warren Beatty tévedésből a Kaliforniai álom győzelmét jelentette be a legfontosabb kategóriában, a színpadra lépve azonban a készítők azzal szembesültek, nem az ő nevük szerepelt a borítékban. Véletlenül az előző kategória, a legjobb színésznő nevét rejtő borítékból olvastak fel, ezt pedig Emma Stone nyerte a Kaliforniai álomért. A színész elnézést kért, s ezután derült ki, hogy a Holdfény című film lett a győztes.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola énekkarának tagjai, az Oscar-díjas Mindenki című kisfilm szereplői az iskolában 2017. február 27-én, az Oscar-gála éjszakáján. MTI Fotó: Kallos Bea
[/caption]

Dr. habil Szíjártó Imre, az Eszterházy Károly Egyetem Mozgóképkultúra Tanszékének vezetője érdeklődésünkre elmondta, a Mindenkit múlt héten szerdán az osztatlan tanárképzésen tanuló mozgókép szakos hallgatóknak is levetítették.
– Most szerdán pedig azt tervezzük, hogy a hallgatók miként tartanak majd órát a filmből a leendő diákoknak – fogalmazott a tanszékvezető. – A film erőssége, hogy egyetemes témát mutat be, a nyelvezete pedig nemzetközileg is érthető. Témája világszerte érdekes, s az a filmnyelv, amellyel az alkotás beszél, színvonalas. A film a cselekményvezetés szempontjából parabola, amit nem szokás szó szerint érteni. Ha parabolaként értelmezzük a művet, annak több szintű olvasata is lehet. Az egyik, hogy miként tudnak összefogni azok, akiket elnyomnak, és hogyan tudják felemelni szavukat azok, akiket hátrányosan megkülönböztetnek. A másik pedig – ami körül viták is voltak az órán –, hogy vannak információk arról, a filmet a rendező a 1990-es évek elejére teszi, de ezt nem ábrázolja erősen. Erre nincsenek erős utalások, ezért szerepelnek benne általános érvényű gondolatok is.

Megkérdeztük: Mi a véleménye az Oscar-díjas Mindenki című filmről?

Balla Bence: – Nagyon megfogott a film, elsősorban azért, mert számomra a magyar érzéseket hozta vissza. Kicsit furcsálltam is, hogy ez a „nagyvilágnak” is tetszik. Amikor néztem a filmet, sok általános iskolai élmény jött vissza. Meglepődtem, hogy ilyen jól sikerült az alkotás. Szamosi Zsófia nagyon jól alakította a tanárnő szerepét, és azt, hogy a tanárok miként viszonyulnak a gyerekekhez.

Koncsol Csilla: – Még azelőtt láttam a Mindenkit, hogy tudtam volna az Oscar-jelölésről. Első alkalommal nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de amikor másodszor is megnéztem, közelebb került hozzám a történet. Nagyon tetszett, hogy amatőr szereplőkkel is dolgoztak, és nincs túl gondolva a történetmesélés. Mélyenszántó mondanivalója bármely korban, földrajzi helyen releváns.

Kalotai Dániel: – Nekem elnyerte a tetszésemet. A filmet fényképezte Maly Róbert, akinek a stílusa erősen dokumentarista, és ez a Mindenkiben meg is mutatkozik, de az alkotásban vannak nagyjátékfilmes elemek is. Gondolom, Amerikában azért is volt ilyen sikeres a film, mert a magyar filmes iskola képi látásmódja és az európai filmes iskola nagy hatással volt az amerikai filmkészítésre.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Balla Bence (balra), Koncsol Csilla (középen) és Kalotai Dániel (jobbra) Fotók: Huszár Márk
[/caption]