Magasabb árat érne a zászlósbor szőlője az Egri Borvidéken

Keveslik a felvásárlási árat a termelők, szeretnék, ha a helyi borászok, felvásárlók többet adnának a szőlőért, így ugyanis az Alföldre kerül az egri szőlő. Mint azt Kriston István, az Egerszóláti Hegyközség elnöke elmondta, a felvásárlási árak hasonlóak Eger környékén, mint például a Mátrai Borvidéken, még az egri zászlósbor fő alapanyaga, a kékfrankos esetében is. Több gazdálkodóval is beszélt, akik szerint nem csupán az a baj, hogy alacsony a szőlő ára, de a termés is kevesebb a szokásosnál, hektáronként hatvan mázsa. A jelenlegi 80–90 forintos kilónkénti árral 5-600 ezer forintos bevételt tudnak elérni egy hektár szőlővel, míg kiadásuk egységnyi területre vetítve eléri a 7-800 ezer forintot. Jó volna még a kezdetén megállítani a folyamatot, mert több veszteséges évet nem bírnak el a gazdálkodók, s többen felhagyhatnak a szőlőműveléssel. Több száz család megélhetése forog veszélyben.

– Problémát jelent, hogy mustot és szőlőt is hoznak be a borvidékre. Zárttá nem lehet tenni a borvidéket, de talán be lehetne vezetni marketingdíjat az után a szőlő után, a pénzt aztán a borvidék népszerűsítésére, fejlesztésére lehetne fordítani – fejtette ki Kriston István.

Hozzáfűzte, több borász sem használja az egri megnevezést, ezért tud behozni alapanyagot más borvidékről. Mint mondta, a legjobb az lenne, ha a borvidéki borászok helyi alapanyagot dolgoznának föl, még ha egy kicsivel magasabb árat is kellene adniuk a szőlőért, de ők is többet kapnának borukért. Ezzel mindenki jobban járna.

Szerinte bikavér lesz annyi, amennyit évente forgalomba hoznak, ugyanakkor a zweigelt, portugieser, kékfrankos ára nem annyi, mint amennyi egy földrajzi eredetvédett bor alapanyagáért járna. Kifejtette, Egerben négy-öt nagy felvásárló működik, s a nagy borászatoknak sem könnyű a helyzetük. A borászok közül is van, aki szerint nehéz értékesíteni a bikavért, s ezért csak ilyen árat tudnak adni a szőlőért.

Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint nem visznek el számottevő mennyiségű szőlőt a borvidékről, ugyanakkor az árak a tavalyihoz mérten is csökkentek, ami országos jelenség. A termés mennyisége is kevés Egerben.

– Annyi szőlő lesz, hogy a védett bor alapanyaga biztosított legyen, de vannak készletek is. A mostani termésből a 2021-ben forgalomba kerülő bikavér készül majd. Arról nincs információm, hogy hoznának szőlőt, mustot a borvidékre, ugyanakkor az igaz, hogy a Bükkalján termett szőlőt hagyományosan egri borászok dolgozzák föl, ezek a borok azonban felső-magyarországiként kerülhetnek forgalomba – tette hozzá Pál Sándor.

Indul a kékfrankos szürete

Pál Sándor szerint az idei egri termés mennyisége lényegesen csökkent, de ez már induláskor látszott, majd több helyen jégverés, valamint a csapadékos idő miatt terjedő gombabetegség károsította a szőlőt. A szőlőműveléshez, szürethez évek óta kevés a munkás kéz az egész országban. A gépesítés erőteljesen folyik, több helyen kombájnnal szüretelnek, ahol ezt a támrendszerek lehetővé teszik. A kombájn megvásárlását azonban csak nagy termelők engedhetik meg maguknak, a kicsik legfeljebb bérszüretet tudnak megfinanszírozni. Jelenleg a kékfrankos szürete indul, a fehér fajták közül az olaszrizling, illetve a hárslevelű van még a tőkéken. Előre láthatólag még három hét van hátra a szüretből.