Könyvbemutató

2024.02.09. 22:18

Orbán Balázs: tévút az Európai Unió blokkosodási politikája

Az Európai Unió blokkosodási politikája tévút, amely egyaránt veszélyt hordoz a tagállamok, köztük a világrend átalakulásával kapcsolatban a megszokottól eltérő értékrendet képviselő Magyarország jövőjére nézve – jelentette ki Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke a Huszárvágás - A magyar konnektivitás stratégiája, valamint A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című köteteinek bemutatóján csütörtökön Bécsben, a magyar nagykövetségen.

MW

Forrás: Orbán Balázs Facebook-oldala

A miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: miközben hosszú idő után ma újra mindenki demokráciák és autokráciák, a jó és a rossz küzdelemének a visszatéréséről beszél, az EU nyugat-európai magországai egy új és általános logika mentén, a tagállamok függőségére és kiszolgáltatottságára építve újfajta szerveződésbe bonyolódtak.

Mint kifejtette, az ukrajnai, közel-keleti és afrikai konfliktusokra vagy éppen a Kínával kapcsolatos helyzetre adott reakcióik nem csupán egyszeri taktikai válaszlépések, hanem egy nagyszabású stratégia részei, amely mögött ezen államok politikai, katonai, gazdasági és kulturális értelemben vett blokkosodásának a szándéka sejlik fel. Céljuk, hogy így ellensúlyozzák más országok különböző blokkjainak kialakulását a jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében.

Forrás: Orbán Balázs Facebook-oldala

Orbán Balázs hangsúlyozta: 

nem lehet tudni, mi fog történni a világban, de a blokkosodás politikája tévút, amely sérti Magyarország érdekeit is, mert egyebek mellett elzárja a kitörési lehetőségeket, és geopolitikai veszélyt is jelent. 

Meglátásom szerint a blokkosodás nem jó az uniónak sem, mert - amennyiben nem kívánja feladni politikai és gazdasági szuverenitását - inkább közvetítő szerepet kellene vállalnia a változó világrendben kialakuló blokkok között

– fűzte hozzá.

Az igazgató a könyveiben tárgyalt stratégiai gondolkodás kialakulásáról szólva azt mondta, Magyarországon a Szovjetunió összeomlásáig, majd NATO-hoz való csatlakozásunkig erre nem volt lehetőség, hiszen történelmünk a középkori magyar királyság megszűnése óta addig a túlélésről és a függetlenségünkért vívott küzdelemről szólt. E gyakorlat lehetősége a mai világrendben már a kisebb országok számára is adott, ám – fogalmazott – képtelenség megfelelő formába önteni, ha a saját történelmünket, kultúránkat és a geopolitikai helyzetünkből adódó korlátokat és lehetőségeket nem értelmezzük helyesen.

Alapkoncepciója szerint a stratégiai gondolkodás során a döntéshozóknak figyelembe kell venniük azt is, hogy a szövetségesek alapvetően mások, mint mi vagyunk, más gondolkodásmóddal, a közös pontokon túl pedig a mienktől eltérő célkitűzésekkel. 

Ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, könnyen alárendelt szerepben találhatjuk magunkat, elveszíthetjük a függetlenségünket és esélyünket a prosperáló jövőre

– magyarázta.

Orbán Balázs szerint a két pusztító világháborút követően sok európai állam még ma is úgy véli, hogy 

nem tud felelősséget vállalni önmagáért, ezért hagyja, hogy ezt mások végezzék el helyettük. Mivel mindez távol áll a magyar gondolkodásmódtól, heves vita alakult ki számos európai ország és Magyarország között, miközben az értetlenség odáig vezetett, hogy a külföldi média sokszor felfoghatatlan vádjai mellett a magyarokra fekete bárányként tekintenek

– vélekedett. 

Hozzátette: noha a magyar kormány nem kíván azonosulni ezzel a ráaggatott szerepével azáltal, hogy kérdéseket tesz fel és ellenvetésének ad hangot bizonyos kérdésekben, a legitimitása és a súlya alapján - legalábbis belpolitikai szempontból - más kormányoktól eltérően erre megvan a lehetősége és él is vele.

Megjegyezte: minden alkalommal, amikor politikai párbeszédre van a lehetőség, a magyar fél megpróbál civilizációs háttérrel is szolgálni az adott probléma megoldásához.

Európai szinten nem lenne szabad csak úgy elvesznünk a nagypolitika olyan kevésbé jelentős technikai kérdéseiben, mint az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás, amiről a magyar kormány a többi tagállamtól eltérően, elsősorban stratégiai keretetek között és civilizációs kitekintésben gondolkodik. Ezért mondjuk azt, hogy elsőként arról kellene döntést hozni, hogy kívánjuk-e az ukrajnai háború folytatását, a pénzügyi intézkedésekre pedig csak ezután kerülhetne sor. Emellett nem ártana tisztázni, hogy ez a pénz vajon a békét vagy a háború folytatását szolgálja-e

– mondta.

Az MCC kuratóriumi elnöke kijelentette, az EU a béke szigete, egy tökéletes közösség lehetne az európai országok számára, ám irányítói magja az egyes tagállamok politikai ellehetetlenítésétől sem visszariadva a birodalmi politikai irány felé fordult, ami aggodalomra ad okot.

Úgy gondoljuk, hogy az unió jövőjével kapcsolatban a tagállamok hatáskörének megnyirbálása okán kialakult ideológiai vita helyett inkább vissza kellene térni ahhoz a mentalitáshoz, amely Konrad Adenauer és Jacques Chirac idejében még jellemezte a nyugati államok politikai elitjét

– mondta Orbán Balázs.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában