Ukrán válság

2024.05.12. 07:36

Új embert javasolt védelmi miniszternek Szergej Sojgu helyére Vlagyimir Putyin

809. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Szergej Sojgu védelmi miniszter

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Alekszandr Kazakov

Andrej Belouszovot javasolta védelmi miniszternek Szergej Sojgu helyére az orosz elnök

Andrej Belouszov eddigi volt első miniszterelnök-helyettest javasolta az orosz védelmi tárca élére Vlagyimir Putyin elnök - közölte vasárnap az orosz parlement felsőháza.

A moszkvai védelmi tárcát eddig irányító Szergej Sojgu az orosz biztonsági tanács titkári posztjára kerülhet. Nyikolaj Patrusev, aki a tisztséget eddig betöltötte, a jövőben új megbízatást fog kapni Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint.

A külügyminisztérium élére Putyin ismét Szergej Lavrovot jelölte.

Peszkov újságíróknak vasárnap kijelentette, hogy Putyin azért javasolta egy civil jelölését a védelmi miniszteri posztra, mert „ma a harctéren az győz, aki nyitottabb az innovációra, aki nyitottabb ezek lehető leggyorsabb alkalmazására”.

A védelmi minisztériumnak abszolút nyitottnak kell lennie az innovációra, minden élenjáró gondolat bevezetésére, a gazdasági versenyképesség feltételeinek megteremtésére. Valószínűleg ezért döntött az elnök Andrej Removics Belouszov kinevezése mellett

 - mondta.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: Jevgenyija Novozsenyina / Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

A szóvivő rámutatott, hogy a védelmi tárca várományosa korábban sikerrel vezette az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumot és volt az elnök gazdasági tanácsadója is. Peszkov azt mondta, Belouszov kinevezése a védelmi minisztérium élére azzal függ össze, hogy „a biztonsági blokk gazdaságát integrálni kell az ország gazdaságába”. Hozzátette, hogy a katonai tárca költségvetése megközelíti a nyolcvanas évek szintjét, ami "nem kritikus, de (...) rendkívül fontos".

Ukrán főparancsnok: jelentősen kiéleződött a helyzet Harkivban

Jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv megyében az orosz csapatok határtérségben megindított támadása következtében - közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

A héten jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv térségében, az Oroszországi Föderációval közös határ mentén

 - írta Szirszkij Telegram-oldalán. „A helyzet nehéz, de az ukrán erők mindent megtesznek a védelmi vonalak és hadállások megtartása érdekében”.

Mindazonáltal elismerte, hogy az orosz csapatok egyes frontszakaszokon „részeredményeket” értek el.

Ukrán és orosz katonai megfigyelők, de más szakértők is abból indulnak ki, hogy a támadás egyelőre nem Harkiv városát célozza. A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakemberei „korlátozott műveleti célokról” beszéltek, amelyek keretében a támadásokkal az ukrán erőket visszaszorítják a határtól, ezzel az orosz tüzérség lőtávolságába hozva a várost.

Az ISW szerint Oroszország stratégiai célja rákényszeríteni az ukrán vezetést arra, hogy katonákat csoportosítson át más frontszakaszokról. A művelet korlátozott volta miatt nem valószínű, „hogy az orosz csapatok nagyszabású offenzívát hajtanának végre Harkiv körbekerítésére, vagy elfoglalására”.

Újabb négy harkivi település elfoglalásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta a Harkiv megyei Hatiscse, Kraszne, Morohovec és Olijnikove településeket, miközben öt frontszakaszon sikerült előre nyomulnia az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig mintegy ezerötszáz katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hat tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es-es repülőgépet, négy Mi-24-es és egy Mi-8-as helikoptert, hat harckocsit, egy Bradley gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, egy M109-es Paladin amerikai, egy AS-90-es Braveheart brit és egy CAESAR francia önjáró löveget, valamint kilenc M777-es vontatott amerikai tarackot, nyolc Tocska-U harcászati rakétát, három HAMMER irányított francia légibombát, továbbá 36 drónt.

Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi tárca beszámolója szerint az ukrán hadsereg több támadást intézett Belgorod és környéke ellen, Tocska-U rakétarendszerekkel, valamint Vilha és RM-70 Vampire cseh sorozatvetőkkel lőve a lakónegyedeket. A tájékoztatás szerint az orosz légvédelem lelőtt 12 lövedéket, de egy Tocska-U darabjai megrongáltak egy lakóházat, amelynek egy egész lépcsőháza, legkevesebb 16 lakás összedőlt.

Három belgorodi házban összesen 62 lakás rongálódott meg. A romok alól 19 embert, köztük két gyereket mentettek ki élve. A túlélők felkutatását a folytatódó támadások miatt többször meg kellett szakítani.

A történteket az orosz védelmi és a külügyminisztérium egyaránt „terrortámadásnak” minősítette, és Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy a civilek és a polgári célpontok tudatos lövetése a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezette „bűnbanda” jellemzőjévé vált.

Manfred Weber terve megvalósulhat? – Kötelező katonai szolgálatról tárgyal Berlin

A kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérést ismét napirendre tűzné a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – legalábbis erről szavaztak a héten a párt tagjai. A Deutsche Welle német közszolgálati média szerint mindez arra utal, hogy ha a CDU visszatér a vezetésbe, olyan törvényt vezethet be, mely kötelezővé teszi a fiataloknak, hogy egy évet szolgáljanak a katonaságnál vagy a szociális szektorban.

A rendszer egyébként nem újkeletű: Németországban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg.

Az utóbbi időben egyre több európai ország aggódik az orosz–ukrán háború után megváltozott európai biztonsági helyzet miatt, Németországban különösen feszült a helyzet, ugyanis a hadsereg számos problémával küzd. Boris Pistorious védelmi miniszter már tavaly arról beszélt, háború esetén képtelen lenne a megfelelő védekezésre a Bundeswehr.

Ennek hátterében többek közt a létszámhiány áll – a felzárkózáshoz legalább húszezer katonára lenne szükség –, ám minden bizonnyal az is nagy csapás volt a hadsereg számára, hogy korszerű fegyvereikből, lőszereikből, járműveikből jelentős mennyiséget adtak Ukrajnának – így legyengítve saját kapacitásaikat.

Hogy a szociáldemokrata tárcavezető támogatni fogja-e a sorkatonaság visszatérését, egyelőre nem tudni, közölte, nyárig álláspontot fog foglalni.

Hogyan képzeli el Németország a sorkatonaságot?

Arról, hogy hogyan nézhet majd ki a gyakorlatban a kötelező katonai szolgálat, a brit The Telegraph lap írt részletesen, két forgatókönyvet ismertetve. Az első szerint az intézkedés minden 18. életévét betöltöttet érintene, még a nőket is. 

Ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség, a német védelmi minisztériumon belül viszont úgy látják, lenne hozzá támogatottság a lakosság részéről. Felmerült emellett az is, hogy csak a férfiakra vonatkozzon a sorkatonaság: nekik egy online űrlapot kellene kitölteniük, amelynek alapján kiválasztanák őket a kötelező katonai szolgálatra.

A lap egyébként egy harmadik lehetőséget is említ, amely szerint nem hoznák vissza a sorkatonaságot, de erőteljesebb toborzási kampányokat hirdetnének meg.

Egyes híradások szerint a harmadik opció a legvalószínűtlenebb, ugyanis Pistorious nemrégiben maga is arról beszélt, szükség van a kötelező katonai szolgálatra, egyúttal hibának nevezte a 2011-es döntést. Mindeközben a berlini vezetés 180-200 ezerre növelné a fegyveres erők létszámát, de még a védelmi tárca is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy sorozás nélkül van-e erre esély. Olaf Scholz német kancellár korábban már jelezte, ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszavezetését, hasonló álláspontot fogalmaztak meg koalíciós partnerei is.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Macron világháborús terveiből az olaszok sem kérnek

Az olaszok egyetértenek Matteo Salvini kijelentésével, miszerint őrültség lenne, ha uniós katonák avatkoznának be az orosz–ukrán háborúba, álláspontjuk szerint az egyedüli megoldást a párbeszéd és a diplomácia jelenti – derült ki az Affari Italiani olasz hírportálnak készített felmérésből. 

Az olasz kormányfőhelyettes a héten ugyanis úgy nyilatkozott, veszélyes Emanuel Macron francia elnök és Mario Monti volt olasz miniszterelnök kijelentése, miszerint francia és olasz csapatoknak is harcolniuk kellene Ukrajnában.

Úgy fogalmazott, 

kezeltessék magukat, és menjenek inkább ők a frontra

, leszögezte, az általa vezetett Liga párt sohasem fog olasz katonákat küldeni Ukrajnába. Salvini kategorikus kijelentése kapcsán készült közvélemény-kutatás egyértelműen azt bizonyítja, hogy az olaszok nem akarnak belesodródni a konfliktusba, nem küldenének katonákat a harctérre. A megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek részben igaza lehet az ukrajnai konfliktusban, és csak 34 százalék tartja őt gátlástalan diktátornak.

The Deposition Of The Crowns In Memory Of The Fallen Of The Resistance During The Liberation Day At Sacrario Dei Caduti Milanesi In Milan
Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes
Fotó: Alessandro Bremec / Forrás: NurPhoto via AFP

Salvini aggodalommal állapította meg, hogy a harmadik világháború felé taszítanak minket azok az európai vezetők, akik bombákról beszélnek és további milliárdokat akarnak fegyverekre költeni.

A Liga főtitkára arra kérte az európai vezetőket, hogy hallgassanak Ferenc pápa felhívására, a párbeszéd és a diplomácia útját járják. Hangsúlyozta, Olaszországra és Európa nem áll háborúban senkivel.

A NATO területéről biztosítanák Ukrajna légvédelmét

Lengyelország vagy Románia területéről lőjék le az Ukrajnát támadó orosz rakétákat – fogalmazta meg korábban javaslatát Nico Lange, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, valamint Heinrich Brauss, a német fegyveres erők nyugalmazott altábornagya.

Lange szerint ugyanis ezzel a megoldással akár egy 70 kilométer széles biztonsági zónát is létre tudnak hozni Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán – idézte a politikus még a müncheni biztonságpolitikai konferencián felvetett ötletét cikkében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű lap.

A szintén CDU-t erősítő Roderich Kiesewetter is kiállt társa javaslata mellett: Izraelt hozta fel példaként, ahol többek közt amerikai, brit és francia egységek is segítik a légvédelmet – mondván, a felsorolt országok erői sem vesznek részt a közel-keleti háborúban.

Kérdéseket vet fel azonban, hogy a közel-keleti helyzet mennyire jó példa, hiszen Oroszország minden bizonnyal erőteljesebben reagálna arra, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában – tekintve, hogy a Kreml már többször leszögezte, vörös vonalnak tekinti a NATO beavatkozását. Ennek ellenére meglepő támogatottságot kapott a javaslat. A zöldpárti Anton Hofreiter részéről például, ám álláspotja szerint most sürgetőbb, hogy Ukrajna kapjon elegendő fegyvert és lőszert.

Macron világháborús tervei nem túl népszerűek

Vannak olyan német és francia politikusok is, akik egyetértenének Ukrajna erőteljesebb támogatásával, de Macron terveit kivitelezhetetlennek tartják.

Sébasiten Lecornu francia védelmi miniszter márciusban utalt arra, a francia hadsereg nem áll készen ekkora konfliktusra.

Nils Schmid, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) parlamenti szóvivője pedig arra figyelmeztetett, a NATO-t nem szabad bevonni közvetlenül az orosz–ukrán háborúba. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, Macron mit akar elérni a világháborúra utaló kijelentéseivel – ennek kapcsán a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) képviselő Marcus Faber úgy vélekedett, a francia elnök azt akarja, „Oroszország kockázatként tekintsen agressziójának növelésére”. Hozzátette: nem látja sem az akaratot, sem annak esélyét, hogy Berlin szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Kormányzó: több ezer embert evakuáltak Harkiv megyéből

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből a megye kormányzójának vasárnapi bejelentése szerint.

Oleh Szinyehubov a közösségi médián közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről, egy nappal azt követően, hogy a térséget támadó orosz erők öt, a megyében található település bevételéről adtak hírt.

Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkiv megyében található Vovcsanszk városa ellen, a tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből
Fotó: Roman Pilipey / Forrás: AFP

Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai megye ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a megye nagy részéből. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik.

Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Oroszország Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Az orosz külügy véres bosszút esküdött

Meg fognak bűnhődni azok, akik kitervelték és akik részt vettek abban az ukrán rakétázásban, amely orosz területeket ért – közölte az orosz külügy. Öt ember életét vesztette és kilenc megsebesült Ukrajna drón- és tüzérségi csapásaiban, amelyek az orosz határ menti belgorodi és kurszki régiót, valamint a megszállt Donyeck városát érték.

Mindazok, akik részt vesznek az orosz területen elkövetett terrortámadásokban és felelősek azokért, elkerülhetetlenül büntetést fognak kapni, ezt Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő mondta a donbászi városok bombázásával kapcsolatban. Bár az orosz–ukrán háborúban egyre rosszabb helyzetbe kerülnek az ukránok, képesek arra, hogy légitámadásokat indítsanak orosz területek ellen. Öt ember életét vesztette és kilenc megsebesült Ukrajna drón- és tüzérségi csapásaiban, amelyek az orosz határ menti belgorodi és kurszki régiót, valamint a megszállt Donyeck városát érték – közölték helyi tisztségviselők szombaton.

Gyenyisz Pusilin, a megszállt kelet-ukrajnai Donyeck megye Oroszország által beiktatott vezetője közölte, hogy három civil meghalt és további nyolc megsebesült, amikor egy ukrán rakéta csapódott be egy étterembe Donyeckben.

Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója nyilatkozatában elmondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, miután egy ukrán drón egy parkoló teherautóba csapódott egy határ menti faluban.

Több mint 16 ezren érkeztek szombaton Magyarországra

Magyarország területére 2024. május 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6432 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 10076 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A szombati eseményekről itt olvashat:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában