Kívánságom

Nem számítok régi motorosnak a szakmában, de azt talán már hatéves munkatapasztalatom alapján kijelenthetem: tudom, hogyan érdemes megszólítani az embereket ahhoz, hogy szívesen elmondják véleményüket. Engedjék meg nekem, hogy most elmondjam azt, amiről mi, újságírók, csak egymás közt szoktunk beszélni: milyen interjúalanyokat szeretünk.

Ha régi olvasói lapunknak, akkor láthatják, szerepelnek visszatérő nevek a cikkeinkben. Ez nem véletlen, hiszen szívesen szólítjuk meg egyes témáknál azokat, akik korrekt és minden igényt kielégítő választ tudnak adni kérdéseinkre. Bevallom, vannak, akikkel elfogult is vagyok. Most azért nevezem nevén dr. Buzás Gergelyt, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatóját, az egri várban zajló ásatások vezetőjét, mert azt gondolom, még véletlenül sem sértődik meg azon, ha jó példaként hozom fel.

Tavaly legalább ötször, idén egyszer találkozunk a várban, vele beszélgetni mindig öröm. Egy pillanatnyi megingás nélkül képes egyik témáról a másikra váltani, miközben pontos adatokkal lát el az ásatásról, mondandóját történelmileg hiteles történetekkel színesíti. Szakember a szó szoros értelmében, aki biztos magában és nem fél attól, hogy bármiért, amit nyilatkozik „leveszik a fejét”, mert vállalja a felelősséget azért, amit mond. A felmagasztalást be is fejezem, de ha kívánhatnék egyet a kollégáimnak, akkor csakis ilyen interjúalanyokat, amilyen ő.