Repülőtér: tényleg visszavennék?

Még el sem adták, máris vitatják az üzletet: röviden így írható le a ferihegyi repülőteret üzemletető Budapest Airport Rt. magánosításának eddig története. Az alaphír: csütörtökön kiderült, a brit BAA konzorcium vásárolhatja meg a BA Rt. hetvenöt százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagját. A britek 464,5 milliárd forintot, a hazai privatizáció eddigi történetének legnagyobb összegét fizetik ki a pakettért. Az összeg a nemzetközi elemzők szerint is rekordnagyságú, különösen annak fényében, hogy az első vagyonértékelés szerint alig több mint százmilliárd forintra „lőtték be” az árat az elemzők.

Mint a privatizáció történetének minden jelentősebb értékesítési eljárása, a reptéreladás is a politikai viták kereszttüzébe került. Az ellenzék legutóbb azzal vádolta meg Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy legutóbbi budapesti találkozójukon némi nyomásra Tony Blair brit miniszterelnöknek „ígérte” a részvényeket, így lehetett befutó a brit cégcsoport. Ezt később mindkét érintett tagadta.

A továbbiakban elsődleges fontosságú kérdés, mi lesz a reptér tényleges sorsa? A Fidesz nem rejti véka alá: választási győzelmük esetén mindent elkövetnek azért, hogy a BA Rt. ismét állami cég legyen. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök tegnap azt jelentette be: a budapesti reptérnek állami kézben kell maradnia, ezért pedig mindent meg kell tenni. Pokorni azt is hozzátette: a BAA mindössze tíz százaléka van magántulajdonban, a többi a brit államé. Ez pedig azt jelenti, hogy Ferihegy üzemeltetésének joga tulajdonképpen a brit államhoz került.

„A Fidesz minden igyekezete ellenére ez az üzlet meg fog valósulni” – jelentette ki a BA privatizációjáról lapunknak Podolák György. Az MSZP-frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője szerint jogilag meg lehetne csinálni, hogy a BA Rt-t választási győzelme esetén a Fidesz visszaállamosítja, de ezt maguk sem akarják. A külföldi befektetők ugyanis pánikszerűen hagynák el Magyarországot.

„A Budapest Airport értékesítése az utóbbi 15 év legsikeresebb privatizációja, a reptér az eredetileg megállapított ár többszöröséért kelt el” – hangoztatta az MSZP-s honatya. Legutóbb az erőművek és az áramszolgáltatók együttes privatizációjakor kapott a magyar állam egy év alatt 400 milliárd forintot a kilencvenes évek közepén. Ezt az összeget akkor is az államadósság törlesztésére fordították, s ez az ügylet mozdította el Podolák szerint a magyar gazdaságot a mélypontról. Ez történik most is, a 464,5 milliárd jelentősen tehermentesíti majd a költségvetést.

„Egy kedvező történelmi pillanatban értékesítette a magyar állam a repülőteret, mivel a nyugati befektetők a térségben már régóta kerestek egy új légiforgalmi központot – jelentette ki az MSZP gazdasági szakembere. Podolák szerint a privatizáció után Budapest a közép-kelet-európai térség legnagyobb légiközpontja lehet, a térség fővárosaival szemben lépéselőnybe kerül. Több távol-keleti cég a fejlett reptér miatt nem Bécsbe, hanem Budapestre fog települni. A reptér forgalma jelentősen növekedni fog, ehhez azonban jelentős beruházásokra lesz szükség. Szállodák, konferenciatermek fognak épülni, jelentősen fejlődhet az infrastruktúra. Az állam az eladás után is jól jár: nőnek az  adóbevételek, nagyobb lesz a foglalkoztatottság. Podolák hangoztatta, hogy a világ egyik legjelentősebb repülőtér-üzemeltető cége vette meg a BA Rt-t.

„Furcsállom, hogy a Fidesz korábban a 60-120 milliárd forintot is jó árnak vélte, most már 1000 milliárdot követelnének – mondta az MSZP-s honatya. – Az sem felel meg a valóságnak, hogy a brit és magyar kormányfő vacsoráján a főétel után desszertnek szolgálták fel a céget Nagy-Britanniának. A pályázatban szereplő vállalatok ekkor már régen eljuttatták árajánlataikat az értékesítést bonyolító ÁPV Rt-nek” – hangoztatta Podolák.

„A Fidesz határozottan tiltakozik a BA Rt. privatizációja ellen, mivel a cég tavaly 30 milliárd forintos forgalom mellett mintegy 10 milliárd forintnyi bevételt hozott a magyar államnak. 75 évre számolva ez legalább 750 milliárd forint nyereséget jelent. A kormánynak le kellene állítani a magánosítást” – mondta lapunknak Márton Attila. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes tagja szerint 2001-től a nyereség 15-20 százalékkal nő, s egyre nagyobb az utasforgalom is. A fideszes képviselő eleve ballépésnek tartja a repülőtér eladását, melynek bevételét az MSZP gazdasági hibáinak eltüntetésére költenek el. A Fidesz még vizsgálja a szerződés jogi feltételeit, keresik, mivel lehetne megakadályozni az eladást, vagy később érvényteleníteni Ferihegy magánosítását. Márton szerint meg kell várni, hogyan végződnek egyes perek, melyek befolyásolják a privatizáció végeredményét. Egy magánszemély a ugyanis a Legfőbb Ügyészségen, a Légiforgalmi Dolgozók Független szakszervezete pedig a bíróságon kérte, hogy állítsák le a magánosítást. A Ferihegyi Utasfejlesztő Terminál Kft. kanadai tulajdonosa, az ADC szintén beperelte a magyar államot, mondván: megfosztották jogosítványaitól és bevételi forrásaitól a céget.

„A fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokú ítéletében törvénytelenségeket állapított meg a privatizációs eljárásban, mivel annak kiírása nem a jogszabályok szerint történt meg” – emlékeztetett a fideszes honatya. A Fidesznek egyébként nem sikerült az ÁPV Rt.-nél nem sikerült belekukkantania a vagyonértékelésbe, mivel Vági Márton vezérigazgató arra hivatkozott, hogy folyamatban lévő ügyben nem nézelődhetnek az iratokban. Márton sérelmezte, hogy Veres János pénzügyminiszter ígérete és a képviselők számára biztosított jogosítványaik ellenére sem tudták elolvasni a teljes vagyonértékelést. A fideszes honatya ezért nem érti, hogyan indulhatott el a Ferihegy magánosítására kiírt tender bíróság által már megsemmisített első fordulója azelőtt, hogy a vagyonértékelés elkészült volna. A BA privatizációjának számvevőszéki vizsgálatát a parlamentben is kezdeményezni fogja a Fidesz.

A gazdasági elemzők véleménye szintén nem egységes. „Jó üzlet volt a Budapest Airport értékesítése, az üzleti szektor jobb gazda mint az állam” – mondta lapunknak Karsai Gábor. A Gazdaságkutató Intézet Rt. vezérigazgató-helyettese szerint a győztes londoni cég tiszta, korrekt körülmények között győzött, nem valószínű, hogy kialakul egy olyan herce-hurca, mint a MÁV-tender kapcsán. A versenyeztetésnek köszönhetően a másfél évvel ezelőtti 100 milliárd forint körüli árnál jóval kedvezőbben értékesítették a repteret. „Az ár igen kedvezőnek mondható, mivel a Budapest Airport utóbbi években elért legmagasabb nyereségének – mintegy 10 milliárd forint körül – mintegy 35-szörösét kapja meg a magyar állam” – mondta Karsai. A közgazdász szerint, így az utóbbi években nyereséget termelő BA Rt. értékesítése még 75 évre sem rossz üzlet, s mivel nem véglegesen adták el, még mindig maradt valamennyi állami befolyásolási lehetőség. Karsai Gábor kizártnak tartja, hogy a Fidesz visszaállamosítaná a repteret.

„Az értékesítéssel olyan fejlesztések valósulhatnak meg Ferihegyen, amely alapján Budapest a térség legjelentősebb repülőtere lehet” – vélte a szakértő. A szovjet utódállamok és Kína felé az egyik legforgalmasabb csomópontja lehet  Közép-Kelet-Európának. A reptéri fejlesztések révén Budapest a térség egyik legdinamikusabban fejlődő városa lehet, jelentős lépéselőnybe kerültünk Pozsonnyal, Varsóval, Prágával és Zágrábbal szemben. A BA privatizációjának további haszna, hogy a fejlesztések után az állam jelentős adóbevételekhez jut, s nő a foglalkoztatottság is.

A GKI vezérigazgató-helyettese szerint az államháztartási hiány csökkentésére azért nem fordíthatjuk a 464,5 milliárdot, mivel ezt az összeget az uniós szempontok alapján nem könyvelhetjük el. Az euró korábbi bevezetéséhez ez a pénz mégis hozzájárulhat, mivel az államadósság csökkentésével kevesebb pénzt kell a kamatok megfizetésére költeni.

„A költségvetési pénzügyi kényszer tette szükségessé Budapest egyetlen repülőtere üzemeltetési jogának eladását” – állítja Pásztor Miklós egyetemi tanár, közgazdász, a ferihegyi reptér üzemi tanácsának szakértője. Az eladást szerinte a közelgő választások, a már megkezdődött 2006-os választási kampány pénzigénye is befolyásolhatja.
A szakember további aggályokra is felhívta a figyelmet: mint mondta, a privatizációs konzultációk során az üzemi tanács sem az ÁPV Rt-től, sem a BA Rt-től nem kapott garanciát arra, hogy a dolgozókat a továbbiakban hogyan kívánják foglalkoztatni. A sztrájkbizottság most is ülésezik, állásfoglalásukat hétfőn ismertetik a nyilvánossággal. Az állam az üzemi tanács szerint nem az állampolgárok, hanem a befektetők érdekeit képviselte a BA Rt. privatizációjában.

Éber Sándor -->