Válságkezelő energiacsökkentés

Környezetvédelmi és válságkezelési szempontból is egyre jelentősebb szerepet kap a bioenergetika, ami hosszú távon kétségtelenül megoldást jelenthet a gazdasági élet rendezésére. Mire alapozhatjuk ezt a nézetet?

– Már az 1970-es évektől problémát jelent, hogy a fosszilis energiahordozók már csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Éppen ezért el kell gondolkodnunk azon, vajon hogyan tudjuk hosszú távon előteremteni azokat az erőforrásokat, amikkel a későbbiekben ki tudjuk váltani a fogytán lévő energiakészleteket. Erre lehet hatásos megoldás a biomassza, a szél, a nap, a víz. Nekünk nagyon sok geotermikus energiánk és viszonylag sok mezőgazdasági területünk van, de kevés földgázunk és kőolajunk. A geotermikus energia világpiaci árát nem nagyon tudjuk meghatározni, de ha mégis, akkor az nagyon alacsony. Ezzel szemben a kőolaj világpiaci ára – mint azt nap mint nap tapasztaljuk – nagyon magas. Vagyis sokat fizetünk azért, amink nincs, és kevés pénzt kapunk azért, amink van – hangsúlyozta dr. Magda Róbert.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Dr. Magda Róbert szerint biztató az ország alternatív energia felhasználása. Fotó: Albert Péter
[/caption]

– A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolának (KRF) van egy kísérleti fás szárú energiaültetvénye Tass-pusztán. Az ott termelt növények alkalmasak alternatív energia előállítására. Hol tart most az a kutatás?
– Az intenzív ültetvényeket folyamatosan vágják, hogy kiderüljön, melyek a legalkalmasabb fajták arra, hogy minél gyorsabban minél több alapanyagot tudjanak teremni. A kutatásban akácok, fűzfák, a zöld juhar, a sajmeggy, a mirabolán, a tamariska és az ezüstfa vesznek részt. Részben ezek faaprítékával működik a Tass-pusztán lévő minierőmű, ezzel fűtik az ott lévő fóliaházat is. A módszer az eddigi ismeretek szerint bevált, kijelenthető, hogy jó eredményekkel zárult a kutatás. Különösen fontos ez akkor, amikor a földgázcsapokat bármikor elzárhatják.

– Hazánkban milyenek a lehetőségek bioenergetikai alapanyagok termesztésére?
– Erre a célra itthon 600 ezer és egymillió hektár közötti nagyságban áll rendelkezésre földterület, ebből a megyében több tízezer hektárral számolhatunk, hiszen a Mátra és a Bükk miatt az erdőterületek aránya viszonylag magas, de jelenleg alkalmas területeink vannak a bioetanol előállításához szükséges kukorica és a növényi olaj forrásaként szolgáló repce termesztésére is.

– A területtulajdonosok mennyire hajlandóak az energianövények termesztésére?
– Ez természetesen korfüggő. A fiatalabb generációhoz tartozók fogékonyabbak a változtatásra, míg az idősebbek jobban ragaszkodnak a tradíciókhoz.

– Megyénkben hol hasznosítanak alternatív energiákat?
– A Mátrai Erőmű és a halmajugrai telephelyű Zöldolaj tevékenysége jelentős. Erken pedig, igaz, magánberuházásban, de szélerőmű működik. Tehát egyre többen alkalmazkodnak az alternatív energiahordozókhoz.

– Ezeket kisebb vagy nagyobb erőművekben célszerű hasznosítani?
– Nyugat-Európában jellemző tendencia, hogy falvanként építenek kisebb erőműveket, mert ezek a helyi adottságoknak megfelelően tudják kielégíteni az igényeket. Ugyanezen az elven kisebb erőművek akár egy kisebb üzem ellátására is alkalmasak.

– A KRF kutatást végez a tiszai árterületek energetikai hasznosításával kapcsolatban is.
– Ez a vizsgálat még a kezdeteknél tart, Kiskörére és környékére vonatkozik. Több tanszékünk végzi a kutatást, de nemcsak energetikai, hanem turisztikai szempontból is vizsgálódunk.

– Uniós elvárás, hogy 2020-ra elérjük, hogy az ország energiafelhasználásának 20 százaléka alternatív energia legyen. Meg tudunk felelni ennek az elvárásnak?
– Igen, hiszen 2010-re öt százalékot kellett volna elérnünk, s mi 5,8 százalékot teljesítettünk. Ez biztató.

– Az alternatív energiák lakossági felhasználása hogyan valósulhat meg?
– Már most sok háztartásban ismét jellemző a vegyes tüzelés, de előfordul már az is, hogy a napenergiát vagy a Föld belső hőenergiáját hasznosítják. Bár a vegyes tüzelésű kazánok, napkollektorok és hőszivattyúk sokba kerülnek, de ezekre mindig van állami támogatás. A korszerűsítéssel otthonunk energiafüggőségét is csökkenthetjük, és fogyasztóként sem leszünk kiszolgáltatottak. Ez a beruházás gazdasági szempontból hosszú távú folyamat, ami tíz éven belül megtérülhet.

Szemléletváltás kell, végzettségtől függetlenül

A KRF-en oktatják is az alternatív energiában rejlő lehetőségeket. A szakterületek iránt egyre több hallgató érdeklődik, az oktatók pedig szinte minden tantárgyba beiktatják a hasznos ismereteket. Már vannak olyan végzett hallgatók, akik annak köszönhetően tudtak könnyen elhelyezkedni, hogy a KRF-es kutatásokba bekapcsolódva friss szakmai tapasztalatokat szereztek. A gyöngyösi főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán több mint 10 ezer, a Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Karon pedig csaknem 1200 hallgató ismerheti meg végzettségétől függetlenül az alternatív energiahordozók előnyét és az ezekkel való gazdálkodást.