Gazdaság

2014.05.06. 08:11

A közel 1 millió hektoliteres „hiányt” import borokkal pótolják

Sürgősen megoldandó problémát jelentenek az elhanyagolt szőlőterületek. A következő öt esztendőben évi kétmilliárd forinttal több támogatáshoz juthat a hazai szőlő- és borágazat.

Pócsik Attila


Jelentősen nő a magyar szőlő- és borágazat támogatása: míg a 2012/2013-as borpiaci évben ez az összeg 6,5 milliárd forint volt, addig a következő öt esztendőben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat – mondta Kardeván Endre nemrégiben. A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára szólt arról is, fontos a jövőben az ágazati szereplők hatékonyabb kommunikációja, hogy e növekvő támogatást a legjobban használhassák fel. Utánajártunk, mit is jelent a gyakorlatban a fentebb említett kezdeményezés, illetve hogy a növekvő támogatással milyen problémák kezelését tartják legsürgetőbbnek a helyi szakemberek.

Tarsoly József egri hegybíró kiemelten szólt a marketingköltségekről. Mint mondta, egész Európában nem kezelik kellő súllyal a területet, de az eddigi hazai forrás mindenképpen kevés. Ehhez azonban – tette hozzá – egységes álláspontra, konszenzusra van szükség, azaz közösen kell meghatározni, mi legyen az üzenet. Ugyancsak első helyen szólt a marketingről dr. Gál Lajos egri borász, aki hangsúlyozta: úgy véli, a piac oldaláról kell megközelíteni a kérdést, ha el tudják adni a bort, sikeres a borvidék is.

– Fontos élénkíteni a belső piaci marketinget, ahogyan az Európai Uniót is kiemelten kell kezelni, hiszen itt termelik a legtöbb bort, s itt található a legnagyobb export és import is – húzta alá.
Dr. Lőrincz György egri borász a „gyümölcs oldaláról” közelítette meg a kérdést. Szerinte a szőlőszerkezet átalakítása a legfontosabb, illetve a termelők számára az lehet a legnagyobb kihívás, hogy megfelelően tudják gépesíteni a gazdaságukat.

– Az egri boroknak Európában is versenyképes áron kell megjelenniük, s itt nem csak a Classicus, de a Superior kategóriára is gondolok. Az éghajlati, földrajzi adottságnak vannak korlátai, ezért is különösen fontos, hogy a fejlesztésekkel a hatékonyságot fokozhassák a termelők – mondta.

Nem vitás, a legnagyobb problémát – amelyet a lapunk által megkérdezett szakember többsége az elsők között említett – az elhanyagolt szőlőterületek sorsa jelenti. Tarsoly József szerint fontos lenne egy olyan alap létrehozása, amelyből megoldható lenne ezek műveltetése. Mindez azért is fontos, mert hamarosan megszűnik a telepítési jogok rendszere, amelyet 2016. január 1-jétől engedélyezési rendszer vált fel.

Ekkortól az uniós tagállamok adják ki a telepítési engedélyt, méghozzá úgy, hogy az összes telepítésből legföljebb 1 százalék területnövekedés engedhető meg évenként. A frissen telepített szőlőterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szőlőterületnek.

– Ha a ma szőlőművelési ágban nyilvántartott, elhanyagolt területek sorsát újra tudnánk gondolni, az jó pozíció lenne a jövőre nézve – fogalmazott az egri hegybíró. – Az évi hazai termésmennyiség ugyanis nem fedezi az itthoni igényeket, s a közel 1 millió hektoliteres „hiányt” import borokkal pótolják. Csodaszép magyar borok készülnek, de nincs piacuk. Ahhoz hogy kiszámítható középtávú stratégiával rendelkezzünk, folyamatosan hibátlan minőségre és jó ár-érték arányú borokra van szükség, ezért is lényeges a feldolgozói kapacitás és a borelőállítás hátterének megteremtése. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetté válásával – amely belátható időn belül megtörténhet – az ágazat minden meghatározó szereplője szót kaphat a lényeges kérdésekben, s ha a konszenzus megvan, egyenes út kell, hogy vezessen a megoldásokhoz – tette hozzá Tarsoly József.

Fontos cél csökkenteni az adminisztrációs terheket
Lényeges pontként merült fel a téma kapcsán az ágazati szereplők adminisztrációs terheinek csökkentése. Tarsoly József egri hegybíró elárulta: maga is tagja annak a csapatnak, amelynek feladata, hogy kidolgozza azt az ésszerűsítési folyamatot, amely leküzdheti a jelenlegi túlszabályozást. E munkát (is) segítendő a Vidékfejlesztési Minisztérium saját büdzséjéből 350 millióval egészítette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) törvényben eredetileg meghatározott, 250 milliós éves keretét. A HNT a többletforrásokból kívánja megalapozni ezen kívül a szakmaközi szervezeti működés alapvető feltételeit.

Olasz bordömping, zömmel olcsó kategória
Magyarország saját termeléséhez képest most is jelentős arányban exportál, tavaly 700 ezer hektoliter volt a kivitel. Igaz, ez többnyire nagyon olcsó borokat jelent, az export átlagára mindössze 73 eurócent volt literenként. Szintén zömmel az olcsó kategóriában jelentős a behozatal is, csak Olaszországból tavaly közel 516 ezer hektoliter bor érkezett Magyarországra. Az alacsony árszint mellett a hazai termelés ingadozása is indokolja a nagymértékű importot. Az elmúlt évek aszályai miatt a hazai bortermelés jelentősen alulmúlta az éves átlagot, a hiány 2012-ben elérte az egymillió hektolitert.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!