Liget Budapest

2022.03.16. 09:56

Százötven év után hazatér a Néprajzi Múzeum (videó)

Március végén, alapításának 150. évfordulóján nagyszabású kiállításokkal nyitja meg a kapuit Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye, a Néprajzi Múzeum. A Liget-projekt keretében megvalósuló beruházásokhoz hasonlóan azonban az új Néprajz Múzeum is számos alkalommal a baloldali támadások kereszttüzébe került, Karácsony Gergely pedig egyenesen őrültségnek nevezte annak megépítését.

Hosszas vándorlása után először költözhet saját igényei szerint kialakított épületbe a Néprajzi Múzeum – írja a Magyar Nemzet

Köztudott, az építési munkálatok kezdetéig az Ötvenhatosok terén egy több mint ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló állt, amelynek helyére a Néprajzi Múzeum új épületét álmodták meg. 

A Liget Budapest projekt keretében megvalósuló beruházás lehetővé tette, hogy a múzeum több mint 250 000 darabos gyűjteménye – amely évtizedekig a Kossuth téren lévő Igazságügyi Palota gyönyörű, bár kiállítási célokra alkalmatlan épületében kapott helyett – végre méltó körülmények közé kerüljön.

A múzeum ugyanakkor mondhatni hazatér a Városligetbe, hiszen a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

 

A „Világ legjobb középülete díjjal” és a World’s Best Architecture” különdíjával kitüntetett épület alapterülete 33 000 négyzetméter, két szint a föld alatt, a földszinttel együtt pedig három szint a felszínen húzódik. A nagy tereknek köszönhetően az Igazságügyi Palota bemutatóhelyeihez képest háromszor több, összességében közel 7000 m²-es alapterület áll a múzeum szakembereinek a rendelkezésre, ezáltal pedig a 250 000 ezer darabot számláló gyűjteménynek sokszorosa válik fizikailag is megismerhetővé.

Támadások kereszttüzében 

Bár Európa legnagyobb, számos díjjal kitüntetett kulturális városfejlesztésére, s azon belül a múzeum új épületére a magyarok döntő többsége közéleti meggyőződésétől függetlenül büszke, továbbá elismeri, hogy hatalmas előrelépést és vonzerőt jelent Budapestnek, a magyar baloldal már évek óta igyekszik hangulatot kelteni a Liget-projekt ellen. 

Egyebek mellett Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, a DK-s Oláh Lajos, az LMP-s Moldován László, valamint Bárdi Zsuzsanna erzsébetvárosi alpolgármester is a Városliget zöldterületeinek úgymond védelmére kelt, függetlenül attól, hogy a projekt nem csökkenti, hanem hatvanról hatvanöt százalékra növeli a zöldfelület arányát.

 Megjegyzendő, nincs ez másképp az új Néprajzi Múzeum esetében sem, mivel az épület jellegzetességégének számító, szabadon bejárható tetőkerten összesen 7300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki. Karácsony Gergely korábban Zugló polgármestereként, és az ellenzék főpolgármester jelöltjeként is támadta Liget-projektet, a Néprajzi Múzeum megépítését pedig egyenesen őrültségnek titulálta. Karácsony egy alkalommal felháborodásának az ATV-ben adott hangot, amikor a Néprajzi Múzeumot a Nemzeti Múzeummal összekeverve a következőket mondta: 

a Nemzeti Múzeum épülete egy olyan brutális épület egy park közepén, amit nagyon nagy őrültségnek gondolom ezt a projektet.

Nem meglepő módon Karácsony Budapest főpolgármestereként is Európa legtöbbet díjazott városfejlesztésének teljes megvalósulását igyekszik megakadályozni, azáltal, hogy az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megépítését blokkolja.

 

Nagyszabású kiállításokkal indítanak 

A baloldali politikusok mellett az ellenzéki médiumok sem állták meg, hogy ne köszörüljék a nyelvüket a múzeum kivitelezésének költségein, legutóbb pedig arról cikkeztek, hogy tavasszal gyakorlatilag egy üres épületet fognak megnyitni a látogatók előtt, ugyanis a március végére tervezett megnyitóra csupán egyetlen kiállítás készül el. Ezzel szemben azonban 

a nyitás időpontjára az új Néprajzi Múzeum Megérkeztünk címmel több mint ezer négyzetméteren látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat, amely a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból mutat be egy különleges válogatást. Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több, mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos Zoom tér is, ahol egyebek mellett a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapu, egy fatörzsből faragott, hétméteres bödönhajó, valamint az Ősrobbanás elnevezésű monumentális vitrin lesz megtekinthető. Ezek mellett pedig különleges látványt fog nyújtani az épület főlépcsője mellett a negyven-negyven méter hosszan elhelyezkedő, mintegy háromezer felvonultató Kerámiatér is.

Az intézmény megnyitását követően két lépcsőben, külön-külön attrakcióként fog megnyílni az Ifjúsági kiállítás és a Gyűjteményi állandó tárlat is. Az idén ősszel megnyíló Gyűjteményi kiállítás az intézmény 150 éves gazdag, sokrétű gyűjteményére épülő, több mint háromezer műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultatva a Néprajzi Múzeum izgalmas történetét mutatja be, történeteket mesél tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. Szintén ősszel nyílik meg az Ifjúsági kiállítás is, ahol emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy az olyan alapszükségletekre, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein élt vagy élő embertársaik.

Borítókép: Az új Néprajzi Múzeum szabadon bejárható tetőkertje (Fotó: Városliget Zrt.)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában