Kovács Péter a trónon

2020.07.14. 09:00

A XX. század legjobbja Nagy Lászlót és Varga Istvánt előzte meg

A Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origo és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játéka, a Kézisek kézise eredményhirdetése elérkezett a dobogósokhoz. Minden idők legjobbja Kovács Péter, a második Nagy László, a harmadik Varga István.

Szilágyi László

NS logo

 

A harmadik:

Varga István (56 pont)

Az Abonyból induló zseni kétszeres olimpikon, 1972-ben és ’76-ban is tagja volt a magyar válogatottnak. Sőt, később a világválogatottba is meghívták, negyvenkét esztendősen pedig Európa legjobbjai között szerepelt. Varga Pista – ahogy mindenki hívta – nemzeti mezben sem adta alább: a 127 meccsen 882 gólt szerzett.

A világklasszis átlövő Budapesten a Honvéd játékosaként robbant be az élvonalba. 1965 és ’73 között négyszer nyert bajnokságot a csapatával, majd Debrecenbe szerződött, de ez nem várt bonyodalmakba ütközött: a Honvéd nem adta ki a játékjogát, kezdetben pihenőre kényszerült. Ám addig sem tétlenkedett: annak a reményteljes felnőttcsapatnak lett az edzője, amelynek a rövid szünet letelte után vezéregyéniségévé nőtte ki magát. 1975-ben a Debreceni Dózsa játékosaként is felért a csúcsra.

Varga ötszörös magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, Iszonyatos erejű, elhajlásos, a sorfalat megkerülő szabaddobásai fogalommá váltak a sportágban. Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, klubsikerei helyszínén, Debrecenben dolgozott. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 2014-ben hunyt el, 71 éves korában. Szülővárosában sportcsarnokot neveztek el róla.

A második:

Nagy László (94 pont)

Hatalmas termete miatt gyerekként a kosárlabdával is próbálkozott, de végül a kisebb labda mellett kötött ki. Pályafutása három meghatározó helyszíne: Szeged, Barcelona és Veszprém. Tizenhat évesen, 1997-ben mutatkozott be Szegeden, három év múlva már érte kopogtatott a világ egyik legjobb klubcsapata, a Barcelona. Tizenkét évet töltött Spanyolországban. A kivételes játékintelligenciával megáldott átlövő ezen időszak alatt kétszer nyert Bajnokok Ligáját. Három év kihagyást követően 2012-ben újra a magyar válogatott erőssége volt a londoni olimpián, klubkarrierjét pedig Veszprémben folytatta.

A 209 centiméter magas klasszis a kétszeri hosszabbításba torkolló, emlékezetes, Izland elleni olimpiai negyeddöntőben kilenc gólt szerzett a végül a negyedik helyen végzett magyar válogatottban. Nyolc évvel korábban is negyedik lett az olimpián.

A londoni játékok után új fejezet kezdődött az akkor 31 éves játékos életében, itthon – 2018 kivételével – minden évben bajnoki címet ünnepelt. Háromszor is eljutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, de 2015-ben, 2016-ban és 2019-ben is alulmaradt a Veszprémmel.

Tavaly, a Kölnben rendezett BL négyes döntőn fejezte be a játékos-pályafutását, és rögtön megtalálták a feladatok: Veszprémben sportigazgatónak, a válogatottnál csapatmenedzsernek kérték fel. A Magyar Kézilabda-szövetség is számít a tapasztalataira, 2019 áprilisa óta ő a férfi szakágért felelős szakmai alelnök.

Az első:

Kovács Péter (99 pont)

Kovács Péter a férfikézilabda-válogatott szereplési és gólrekordere, 323 meccsen 1797 gólt szerzett. A korszakos klasszist négyszer is meghívták a világválogatottba. Kovács magyar klubcsapattal, a Budapesti Honvéddal nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját 1982-ben, eljutott a világbajnoki döntőig, nem mellékesen a XX. század legjobb magyar férfi kézilabdázójának választották.

A 190 centiméter magas jobbkezes lövő háromszoros olimpikon, Nagy Lászlóhoz hasonlóan kétszer negyedik (1980, 1988), 1976-ban pedig a hatodik helyezett csapatnak volt a tagja. A Los Angeles-i bojkott különösen fájdalmasan érintette, elmondása szerint akkor lett volna a legerősebb, éremre is esélyes a magyar válogatott. Az 1986-os vb-ezüst némi kárpótlást szolgáltatott. A döntőig vezető úton, az Algéria elleni csoportmeccsen kéztörést szenvedett, de fel sem vetődött benne, hogy ezzel itt a vég: a következő négy mérkőzésen huszonnégy gólt szerzett. Öt világbajnokságon – 1995-ben 40 évesen – szerepelt. Az 1978-as vb-n gólkirályi címet szerzett.

Edzői karrierje is számos sikert hozott: a Szeged férficsapatával megtörte a Veszprém egyeduralmát, 2006-ban Magyar Kupát nyert a kékekkel. A 2001-es, hazai junior-világbajnoki ezüstérmes női válogatott trénereként többek között Görbicz Anitát, Vérten Orsolyát vezette a dobogó második fokára, csakúgy, mint a Bódi Bernadett-tel és Bulath Anitával felálló juniorcsapatot az Eb-n. A hatvanöt éves szakember jelenleg utánpótlásedző a Szent István SE-nél.

Bennem is van hiba, makacs vagyok, mindig megmondom a véleményemet. De inkább zsíros kenyéren élek, mint hogy elkezdjem magamat ajánlgatni. Nem vagyok az a típus – mondta a születésnapja alkalmából készült interjúban. Nem önmenedzselő típus, inkább azt szereti, mint egykor a pályán, ha az eredményei beszélnek helyette.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában