Heves megye gyümölcsöseinek is megártott az éjszakai fagy

Az elmúlt hetekben több fagyos éjszaka is keserítette a gazdálkodók, főként a gyümölcstermesztők életét. Több gyümölcsfajtát is a virágzás közben ért a hideg, így jóval kisebb hazai mennyiségre számíthatunk, ennek megfelelően az árak is magasabbak lehetnek.

– Sajnos szerdán reggelre radikális fagy volt a Mátraalján, „leradírozott” szinte mindent. Nálunk a cseresznye jelentős része, a sárgabarack egésze odalett. A meggy és a szilva talán megússza, a legkisebb kárt az almában okozta a hideg. Teljes virágban volt minden, s bár a sárgabarackból még egy közepes termésre volt kilátás, de ezt a mínusz négy Celsius-fok semmissé tette. A nagyobb fagyokat átvészeltük, ezzel a hozammal, amit mutatott, kiegyeztünk volna. Sajnos most voltak a legérzékenyebb stádiumban a gyümölcsfák, éppen megtermékenyültek a virágok, vagy nyitva volt a bibe – magyarázta Székely Zoltán gyöngyösi családi gazdálkodó.

Elárulta, a védekezésre csak akkor van esély, ha egy-egy éjszaka van fagypont alatti hőmérséklet. A húsvét előtti két hétben azonban hat éjszakán is volt, hogy mínusz három-négy Celsius-fokot mutattak a hőmérők, ezért, ha valaki készült is nagyobb mennyiségű ködgyertyával, három éjjel elfüstölte volna az egészet. Ráadásul szél is volt, akkor pedig minden védekezési módszer hatástalan.

Mint mondta, országosan is probléma lesz a cseresznyével és a sárgabarackkal, ezek több helyen még húsvétra elfagytak. Az őszibarack, a szilva és az alma viszont megúszta. Igaz, az utóbbi Szabolcsban károkat szenvedett, de tudni érdemes, hogy az almánál egy rügyből öt virág nyílik, s ha kettő megmarad belőle, már jó. Később úgy is ritkítani kellett volna, hogy megfelelően fejődjön.

– A növényvédelmi munkákat csökkentett módon, de folytatni kell. A területet le kell kaszálni, és a talajmunkát is el kell végezni, azaz ugyanúgy folytatjuk, mint amikor várhattunk valamit. Megmaradnak a költségeink, csak a bevételeink nullázódnak le. Ötvenszázalékos fagyásnál még az ár kompenzálhatja a terméskiesést – fejtette ki Székely ­Zoltán.

Elmondta azt is, a szőlőkben talán nem okozott kárt a fagy. Korábban azonban volt már arra példa, hogy hasonlóan hideg időben hosszában szétfagytak, megrepedtek a tőkék, miután beindult a nedvkeringés a növényekben.

Hozzáfűzte, a gyümölcstermesztők a kárenyhítési alapból juthatnak majd kompenzációhoz, ennek összege mindig az előző évek hozamának függvénye, a falugazdászok tudnak segíteni a terme­lőknek.

Nemcsak a Mátrában, de a dél-hevesi részeken is esett kár a gyümölcsösökben. Csepcsányiné Détári Mária szerint a majorukban az érdi bőtermő meggyet keményen „elkapták” a mínuszok. A többinek, a debreceni, a kántorjánosi és az újfehértói fajtáknak talán nem esett baja, de ezeket még nem tudták megnézni, ráadásul a meggynél mindig később derül ki, mekkora a baj.

A tenki Sáfrán Zsolt szerint náluk nagy károkat okozott a fagy, a cseresznye 90 százalékát, a szilva 50–60 százalékát, az érdi meggy 70 százalékát semmisíthette meg a hideg, a későbbi meggyeknél 40 százalékos lehet a pusztítás. Az alma még piros bimbós állapotban van, annál nem látni, mekkora lehet a gond. A környéken a sárga és az őszibarack szintén nagyon súlyosan károsodott.

– Nemcsak a mostani fagy, hanem a korábbiak miatt is nagy lehet a termés kiesése, hiszen akkor fáztak meg a növények, a rügyek ki sem hajtottak, vagy úgy virágzanak, hogy nincs bennük bibe. A mínusz öt-hat Celsius-fok ellen védekezni nem lehetett, kevés a ködsárkány vagy a füstölés is. Hosszú, száraz hideg volt, nem volt pára a levegőben. Reméljük, a kisebb termést az árak majd kompenzálják – fejtette ki Sáfrán Zsolt.