Kevesebb és olcsóbb föld cserélt gazdát az elmúlt évben Heves megyében

Kevesebb termőföld cserélt gazdát 2019-ben Heves megyében, mint egy évvel korábban, olvasható az OTP Termőföld Értéktérkép legújabb elemzésében, amely az adóhivatali adatbázis alapján vizsgálta a hazai termőföldek forgalmát. Az is kiderült, hogy olcsóbban lehetett területhez jutni, mint a megelőző esztendőben.

A dokumentum szerint tavaly országosan hét százalékkal kevesebb tranzakció keretében 14 százalékkal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2018-ban. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy a birtokok aprózódnak. Az árak ugyanakkor emelkedtek, körülbelül hét százalékkal. A megyék közül a legdrágább Békés volt 2,028 millió forinttal, Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád lépte át a másfél milliós szintet. Három megye, Nógrád, Zala és Heves maradt egymillió forint alatt, megyénkben 950 ezer forint körülire esett az átlagár, míg Nógrádban 730 ezer forint volt. Az országos átlagár 1,312 millióról 1,4 millió forintra emelkedett. Heves Pesttel, Zalával és Veszprémmel azon négy megye között volt, ahol olcsóbb földek cseréltek gazdát, itt 4,2 százalék körüli volt az árcsökkenés, míg a szomszédos Borsodban 16 százalékos a növekedés.

A járások esetében az árolló jócskán tágabb, közel hétszeres különbség van az Ózdi – 391 ezer forint – és a Balatonfüredi – 2,709 millió forint – járás átlagára között. A húsz legalacsonyabb átlagárú járás közül négy borsodi, öt nógrádi és három Heves megyei, nálunk a Pétervásárai, a Bélapátfalvi és a Füzesabonyi járás. Hatvan, Heves és Gyöngyös környéke az egymillió-1,25 millió forint közötti ársávba esett, az Egri járás pedig az 1,25–1,5 milliósba. A legdrágább földek jellemzően Békésben, Hajdú-Biharban voltak, de a Kisalföldön, illetve a Balaton-felvidéken és Fejérben is sokba kerültek. Az árváltozás 48 helyen, köztük négy hevesi járásban volt negatív előjelű. Hatvan környékén tíz százalékot meghaladó volt az árcsökkenés, de alacsonyabb árakról tanúskodtak a Pétervásárai, a Gyöngyösi és a Füzesabonyi járás tranzakciói is. Heves környékén tíz százalék alatti, Eger vidékén 20 százalék alatti, a Bélapátfalvi Járásban afölötti mértékben drágultak a termőföldek. A forgalom és az ár változása területileg nem feltétlenül állt kölcsönös viszonyban egymással.

A szántókat nézve is – ezek a forgalom háromnegyedét adták – Békés volt a legdrágább, 2,067 millió forint hektáronként, Nógrád a legolcsóbb 812 ezer forinttal, Heves megye pedig az utolsó előtti 950 ezer forint körüli értékkel. A szántóárak megyénkben nem változtak, Pest megyében csökkentek is, a többi helyen nőttek. Nógrádban például 14 százalékkal, igaz, 11 százalékos visszaesés után. Megyénkben csak a Hevesi, a Gyöngyösi és az Egri járás szántói voltak egymillió forintnál drágábbak, de itt sem érték el az átlagárak az 1,25 milliót.

A termőföldpiac tavaly megtorpant. A megelőző évi 44 ezerről az előző esztendőben 41 ezerre, azaz hét százalékkal, csökkent az adásvételek száma. Ugyanez az adat négy megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Borsodban. Az érintett teljes földterület mérete alapján 14 százalékos volt a csökkenés tavaly, nagyjából 42,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost, ennek a háromnegyede szántó volt. A forgalom a 2015-ös kormányzati földkiárusítás előtti kivárós időszakot idézi.

A legnagyobb területet, csaknem 4,7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették az előző évben, Heves a megyék között a 12. helyen zárt 1900 hektárral, miközben 2018-ban 2300 hektárnyi föld vett részt a forgalomban. A 17-18 százalékos visszaesés közepesnek mondható a többi megyéhez képest, míg Vasban 40 százalékkal nőtt, Zalában ugyanennyivel csökkent a forgalom.

A járások közül 56-ban volt bővülés, 116-ban csökkenés. Megyénkben az Egri és a Gyöngyösi járásban 20–40 százalék közötti ütemben esett vissza a forgalom, növekedés pedig csak a Pétervásárai járásban volt, igaz, ott húsz százalékot meghaladó. Az OTP Termőföld Értéktérkép szerint a művelt területek 0,58 százaléka cserélt gazdát tavaly adásvétel útján. A Heves és további öt megye forgási sebessége a 0,61-0,7 százalékos tartományba esett, a Tiszántúl három megyéjében pedig ennél nagyobb, Szabolcsban például egyszázalékos volt a piaci aktivitás. A legjobban a szőlők forogtak.

Két és félszeresére nőtt a szántó ára

Az elemzés szerint a termőföld stabilan növelte árát a válság éveiben is, míg a lakáspiacon 2013-ig csökkenés volt tapasztalható. Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan bő két és félszeresére, egy lakás másfélszeresére drágult a múlt évre. A szántók esetében országosan összesen 189 százalékos volt a drágulás mértéke, azaz közel megháromszorozódott az árszint. A legnagyobb ütemű, 240 százalékos áremelkedés Bács-Kiskunban ment végbe, de Békésben, Szabolcsban, Csongrádban és Szolnokban is legalább háromszorosára emelkedett az átlagár. A másik véglet 108 százalékkal Komárom-Esztergom megye. Heves öt megyét előz meg a drágulásban, nálunk 143 százalékos volt az árnövekedés.

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint a járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű, meghatározóbb a 2022–2023-tól új szabályok szerint induló uniós támogatási ciklus lehet. A termőföld árára az európai uniós támogatások már eddig is nagy hatást gyakoroltak, ahogyan a földbérleti díj adómentessége, a takarmányárak, a bankok agrárium felé fordulása, a kedvező vásárlási feltételek alakítása is.