Szijjártó Péter: Autóipari, elektronikai beruházások jöhetnek Hevesbe

– Mennyi pénzzel támogatta eddig az állam a vissza nem térítendő támogatási programok keretében a Heves megyei vállalatokat? Mennyire váltották be ezek a cégek a hozzájuk fűzött reményeket?

– A Heves megyei vállalatok nagy számban vettek részt a beruházásokat támogató programban, amelyet a járvány gazdasági hatásainak kezelésére indítottunk el. Harmincegy Heves megyei cég működik együtt velünk abban, hogy a világjárvány alatt is beruháznak. Ők együttvéve 27,3 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre, amelyhez 10,5 milliárd forint kormányzati támogatást kapnak, s 11 ezer munkahelyet őriznek meg. Nem szociális alapon adjuk az állami pénzt, hanem beruházás alapon, hogy a tömeges munkanélküliséget megelőzzük. Emellett működik a normál beruházásösztönzési programunk, ebben kilenc nemzetközi vállalat potenciális Heves megyei befektetéséről tárgyalunk, mindez 220 millió eurónyi beruházást jelenthetnek. Ez mutatja, hogy Heves megye vonzereje az autópálya és Budapest közelsége miatt jelentősen megnőtt, Kelet és Nyugat felé is jó a szállítási lehetőség.

– Mely ágazatokról van szó?

– Alapvetően az autóiparhoz és az elektronikához kapcsolódnak. Nem meglepő, a magyar gazdaság szerkezetének gerincét az autóipar adja. A feldolgozóipar kibocsátásának harminc százalékát az autóipar képviseli, hétszáz vállalat működik benne, amelyek 175 ezer embert alkalmaznak.

– Próbálnak-e idehozni olyan cégeket, amelyek a zöldebb technológiát, klímavédelmet képviselik?

– Magyarország elkötelezett abban, hogy a környezetvédelmet, versenyképességet egyszerre fejlessze. Ezért fontos, hogy a létrejövő beruházások hozzásegítsenek ehhez. A lehető legnagyobb mértékben használjanak környezetkímélő technológiákat, megújuló energiát működésük során. Az Audi Győrben a legnagyobb gyártetőre épült napelemparkot hozta létre. Kecskeméten a Mercedes szeretné elérni, hogy szén-dioxid kibocsátásmentes termelésre térjen át. Abban segítjük őket, hogy környezetkímélő technológiákat alkalmazzanak.

– Az átalakuló Mátrai Erőmű esetében tervezik-e, hogy mivel váltják ki az ipari park cégeit?

– Fontos törekvés, hogy a munkahely-teremtő beruházások ösztönzése mellett a technológiai átállásból fakadó kihívásokat is kezeljük. Külön koncentrálunk azokra a térségekre, ahol gyár zár be. A közelben Ózd, Miskolc tipikusan ilyen területek, a korábbi nagyipar leépült, de a magyar ipar zászlóshajói, hiszen a szakértelem itt maradt, alapjai egy-egy modernebb ágazat letelepítésének. Figyelünk arra, hogy a kieső kapacitás helyett újakat telepítsünk. Magyarországon a járványt megelőzően a vállalatok nem azzal szembesültek, hogy sok a jelentkező, hanem, hogy kevesebb a munkaerő. Ezért új képzési támogatási rendszert léptettünk életbe, amelynek lényege, ha egy vállalat ötmillió eurónál nagyobb értékű beruházást hoz, ahhoz kétmillió eurót kap a munkavállalók oktatására. Azért, mert muszáj a dolgozóikat megfelelő képességekkel felvértezni, hogy a magasabb színvonalú technológia követelményeinek megfeleljenek.

– A következő uniós költségvetési ciklusban mennyire lesz hangsúly az export ösztönzésén, a magasabb szintű tudás megszerzésén?

– A beruházások ösztönzésében figyelembe vesszük az exporthányadot. Az Apolloé például 96,5 százalék, a hazai autóiparban 91 százalék, az elektronikai iparban efölötti az arány. A piacunk mérete miatt a cél, hogy nemzetközi piacra termelő cégek jöjjenek, ők versenyeznek, fejlesztenek, hoznak újabb technológiát, növelik a hozzáadott értéket. A magyar gazdaság dimenzióváltásához arra van szükség, hogy a hozzáadott érték, a magas szintű technológiákat működtető gazdasági tevékenység erősödjön. A duális képzés a közép- és felsőfokú oktatásban azt szolgálja, hogy a kikerülő diákok azokkal a képességekkel rendelkezzenek, amelyek kellenek az elhelyezkedéshez. Ezért alakítottuk át a képzési támogatásokat, a már említett programban fejenként ötezer euróval támogatjuk a munkavállalókat, hogy az új technológiákkal képesek legyenek dolgozni.

– Mennyire veszik igénybe a Heves megyei cégek az állami exporttámogatásokat? Mely ágazatokban lehet keresnivalójuk?

– Az exportfejlesztési ügynökségnek 52 Heves megyei partnere van, amelyek a külföldi értékesítés során partnerkeresésre, piackutatásra, az exportálás pénzügyi támogatására igénybe veszik a Külügyminisztérium hálózatát. Legutóbb a Hevesgépnek adtunk ötmillió forint támogatást az Európai Unión kívüli piacokon való továbblépéshez, kisebb beruházáshoz. A magyar gazdaság teljesítményét meghatározza az export, minden vállalat számíthat a kormányra a nemzetközi siker eléréséhez. Az elmúlt hat évben minden évben megdőlt az exportrekord, a világon a 34. exportteljesítmény volt Magyarországé, a 35 ország között vagyunk, amelynek teljesítménye 100 milliárd euró feletti. Heves megyében az autóipar, az elektronika és az élelmiszeripar a legfrekventáltabb ágazatok, ezekre érdemes koncentrálni.

– A koronavírus-járvány hogyan változtathatja meg a nemzetközi kereskedelmet és ipari termelést? Az informatika, az 5G fejlesztése mennyire játszhat szerepet a járvány okozta gazdasági válságok hatásainak mérséklésében?

– Nagyon. Elementáris erejű verseny indult a gazdasági kapacitások globális újraelosztásáért. A világjárvány gazdasági hatásai miatt sok helyen bezártak gyárakat, elbocsátottak munkavállalókat. Ezek nem épülnek újra automatikusan, ha igen, nem biztos, hogy ott. Beneveztünk a versenybe, az alacsony adókkal, a politikai stabilitással, a jó földrajzi elhelyezkedéssel, a szakképzett munkaerővel sikeresek lehetünk. Emellett átalakul a viszonyrendszer, Keleten létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, ez olyan új fejlemény, amely a globális kereskedelemben nem hagyható figyelmen kívül. Ha jól megy az exportnak, jól megy a gazdaságnak. Az egyik hatása a világjárványnak, hogy a digitalizációra nagyobb hangsúlyt fektetni. Az élet jelentős része áttevődött a digitális platformokra, ami kormoly biztonsági és versenyképességi kérdés is. Létre kell hozni a platformokat, azokat működtetni, védeni kell. Magyarország pár lépéssel az európai átlag előtt van ebben, ösztönözni kell, hogy a legmodernebb digitális megoldások jöjjenek létre, például az 5G.

– Magyarország milyen nemzetközi együttműködésekben vesz majd részt, hogy a mostanihoz hasonló járványokat idejében megfékezze? Hogy látja a covid-vakcinák helyzetét? Lesz-e magyar fejlesztésű oltás? Túl lehet-e adni a túlvásárolt eszközökön?

– Minden együttműködésben részt kell, hogy vegyünk. Most a vakcina a fő kérdés, azelőtt a maszk, a védőruha, a lélegeztetőgép, a gyógyszer beszerzése volt, mindet Keletről lehetett behozni. Siker, hogy ezeket be tudtuk szerezni, nem volt könnyű. Felépítettük a saját gyártási kapacitást is. A legfontosabb vakcinaprojektekben együttműködünk a keletiekkel és a nyugatiakkal. A Pfizer vakcina leszerződésével az unió késlekedett, mi a keleti irányt is figyeltük, Oroszországból és Kínából érkezett minta és dokumentáció is. A magyar szakemberek döntést hozhatnak egy-két héten belül, hogy engedélyezik-e a használatukat. Ha igen, a vásárlást kell felgyorsítani. Magyar vakcina lehet, de nem rövid távon, a fejlesztés hosszú időbe telik és a gyártás előkészítése is, utóbbihoz 15-17 hónap kell és a fejlesztésről még nem beszéltünk. A fölösleges eszközökkel úgy vagyunk, hogy inkább legyen ezerrel több, mint eggyel kevesebb. Láttuk tavasszal, milyen a helyzet a nagyobb, gazdagabb országokban, a G7 államokban nem volt elég lélegeztetőgép. A legrosszabb forgatókönyvre készültünk, hogy legyen biztonsági tartalék, elkerüljük, hogy bárki ellátás nélkül maradjon. Segítettünk a cseheknek, a szomszédos országok magyar közösségeinek. Minden humanitárius, kereskedelmi lépés előfeltétele, hogy a készlet elegendő legyen a legrosszabb forgatókönyvre is.