Lélektani határ fölé emelkedett a búzaár - okozhat-e drámai drágulást a gabonaspekuláció?

Az Agrokép mezőgazdasági szakportál december végi írásában az áll, hogy az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 98,9 ezer forint volt tonnánként. Az Agrotrend szakportál január 7-i cikke százezer forintos búzaárról szól, s az áll benne, hogy Raskó György agrárközgazdász szerint spekuláció hajtja fel az árakat. A cikk hivatkozik a Gabonafeldolgozók Szövetségétől származó információra, miszerint direkt tartják vissza a búzát, így egy év alatt háromévnyi profittal számolhatnak a gazdák. 

Megyénk búzatermelői felháborodással utasítják vissza a feltételezést.

Cseh Antal, a karácsondi Olga-Major Kft. vezetője visszakérdezne, a termelő mit tud spekulálni? – A termelőnek egy dolga van, hogy termeljen, a költségei adottak – emelte ki. – Az input költségekben az elmúlt évhez képest a műtrágya ára megnégyszereződött, az alkatrészeké 20–30 százalékos emelkedésben vannak, az üzemanyagok árával is mindenki tisztában van. A munkabéreket emeljük, hogy meg tudjuk tartani a dolgozóinkat, s a szolgáltatási költségek is egyre magasabbak. És akkor még nem beszéltem az adójellegű kifizetésekről. Nekünk mindez beépül a költségszerkezetbe. A búza ára azért ennyi, mert a vevők ennyit fizetnek érte. Nem a termelő spekulál, a piac ezt az árat kínálta a termelőknek. Nem kell bennünket irigyelni, mert ezekkel az áremelkedésekkel épphogy lépést tart a termelőiár-növekedés. Az igazi áremelkedés tavaly történt. A termelők nagyobb része már eladta a termését, mikor felfelé indultak az árak. Itt senki ne a termelők spekulációját keresse, mert az szerintem nincs. 

Kozma Attila besenyőtelki egyéni vállalkozó is elképedt a spekulációs feltevésre. – Aztán mivel spekulálnánk? – kérdezte. – Én már aratáskor leadtam a termést, de a környékbeli gazdáknak sincs már raktáron semmi. Ha ezt nem tettük volna, pénz hiányában nem tudunk az őszi munkákhoz hozzáfogni. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy tároljunk. Persze, a volt szocialista oligarchák össze tudtak szedni annyi pénzt, hogy nagy raktárakat építsenek. Ha a tavaszt el akarjuk kezdeni, nem őrizhetem a terményemet a raktárban, mert művelési költségek is brutálisan nőttek, egy tonna nitrogénműtrágya, ami alapból kell, most 310 ezer forint.  

Nem viselnek egyforma kockázatot - Péter Zoltán, a vámosgyörki mezőgazdasági szövetkezet elnöke szerint a búzatermelők munkájával járó kockázatokat is nézni kell, lehet aszály, jég- vagy szélvihar. Ezekkel csak a termelő néz szembe. Az elnök véleménye az, a kisebb termelők nem tudnak olyan mértékben betárolni, hogy azzal nyerészkedni lehessen. A szövetkezetük is eladta a termést, kellett a pénz az őszi munkákhoz. Ahol nincs kellő likvid tőke, nem lehet sokáig tárolni, a vetőmag, a műtrágya, a gázolaj vásárlásánál sem lehet mondani, hogy két-három hónap múlva fizetnek. Egy neve mellőzését kérő gazda arról beszélt, hogy az orosz–ukrán feszültség sem tesz jót az áraknak. A nagyhatalmak a feszült helyzetben készleteket halmoznak fel egy esetlegesen kitörő háborúra. Ezzel keresleti piacot teremtettek, ami árfelhajtó hatású.